Századok – 2002
Közlemények - Dvoráková Daniela: Lengyelek Luxemburgi Zsigmond udvarában II/391
392 DANIELA DVORÁKOVÁ Mostic. (A vizsgált időszakban Magyarországon négy Stiborici Stibor nevű személy élt!). A tanulmány célja Stibor magyarországi rokonsága genealógiai adatainak kiegészítése és pontosítása, valamint a Zsigmond király udvarában megforduló összes fontos lengyel nemes tevékenységének történeti áttekintése. A jövendő vajda két fivérével, Miklóssal és Andrással érkezett Magyarországra,2 és 1397-ig minden Stibornak címzett adomány a fivéreit is megillette. Ezért valószínű, hogy minden hadi megmozdulásban közösen vettek részt. András, aki az oklevelekben mindig a Podczaszy (subdapifer) ragadványnéwel szerepel, Stiborral együtt trencséni ispán volt, és a környékbeli várakban időzött. Övé volt Ugróc vára, és Detrekőn is megfordult.3 Valószínűleg 1399-ben hunyt el.4 Andrásnak két fia volt: Mostic és Stibor, akik a Kisstiboriczei (de Minori Stiboricze) előnevet is használták. Mostic személyére a későbbiekben még visszatérünk. Fivére, Stibor egri püspök lett nagybátyja, Stibor vajda jóvoltából. A vajda az 1403-as felkelés leverése után kormányzóként az esztergomi érsekség és az egri püspökség élére került. Helyzetét kihasználva az egri püspöki székbe unokaöccsét ültette, aki a prágai jogi karon végezte tanulmányait.5 Stibor püspöki kinevezését az egri káptalan már 1407-ben indítványozta,6 de pápai kinevezésére csak három évvel később került sor.7 Az új püspöknek valószínűleg sok ellensége lehetett magában az egri káptalanban is. Röviddel kinevezése után ugyanis az egri prépost Branda de Castiglione pápai legátushoz írott panaszlevelében az egész káptalan nevében kifejti, hogy Stibor a káptalan vagyonát képező birtokokat sajátott ki magának.8 A püspök alkalmanként a király haragját is magára vonta. 1414. februárjában például Zsigmond felháborodott hangú mandátumokat küldött a magyar vikáriusoknak és magának a püspöknek is, mivel az jogtalanul vetette tömlöcbe és ítélte el a szabad királyi városok polgárait, ebben az esetben a kassaiakat.9 Nem tudjuk, hogy Stibor püspök a továbbiakban a király érdekei ellenében tevékenykedett-e avagy súlyos túlkapásokat követett-e el. Annyi bizonyos, hogy a király 1420-ban hatalmi szóval távolította el a püspöki székből. Felszólította, hogy az egri várat adja át Makrai Benedek királyi megbízottnak, mert ellenkező esetben katonai erőhöz folyamodik.1 0 A csalódott püspök visszatért Lengyelországba, és 1427-1428-ban a brzegi telekkönyvekben még élő személyként 2 Érdekes, hogy a három fivért említő magyar oklevelek közül Miklós kettőben helytelen néven szerepel. Égy 1389-ből származó oklevél (Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár -a továbbiakban: DL - 7470.) Péterként említi, egy 1390-ben keltezett (Wenzel 59.) pedig Tamásként. Valószínűleg írnoki tévedésről van szó, mert sehol máshol nem szerepel Péter és Tamás nevű testvérpár, mindenhol András és Miklós. 3 1392-ben Stibor Andrásnak és a detrekői várnagynak azt írta, hogy Soproni Miklós szerint a várbirtokokon előfordulhatnak nemesfémek, úgymint arany és ezüst, ezért kezdjék meg a földmunkákat és keressék meg azt, 1. Mályusz Elemér-Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár I-VI. Bp. 1951-1999. (a továbbiakban: ZsO) I. 3713. Trencséni megyésispánként szerepel pl. 1395-ben (DL 72 561.) és 1397-ben (DL 72 877.). 4 Engel Pál.: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 I.—II. Bp. 1996. (a továbbiakban: Engel: Archontológia). 5 1392-ben a lengyel diákok névsorában tüntetik fel. Azt, hogy ugyanarról a személyről van szó Stibor püspök későbbbi baccalarius in decretis titulusa bizonyítja (ZsO II. 7849.). 6 ZsO II. 5550. 7 ZsO II. 7849. 8 ZsO III. 1475. 9 ZsO III. 1703., 1704. 10 DL 96 987.
