Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUMRÓL 39 eltörlését." Emlékei szerint5 6 ekkor Nagy Imre dühösen nézett rá, mivel minisztere alaposan meglepte őt, bár az adott politikai helyzetben logikusnak és ésszerűnek tűnt ez a javaslat. Nagy vissza is kérdezett, hogy pontosan mit javasol Gyenes, aki válaszában a kötelező beszolgáltatás eltörlését javasolta, úgy hogy ennek helyébe az állami felvásárlás lépjen. A miniszterelnök azonban korainak tartotta a javaslatot, arra hivatkozva, hogy nem ismerik eléggé az ország gazdasági helyzetét. De elvetette Erdei Ferenc miniszterelnök-helyettes javaslatát is, miszerint adjanak ki kommünikét arról, hogy a begyűjtési, az élelmiszeripari és a földművelési miniszter a kötelező beszolgáltatás átalakításának kérdésével foglalkoznak. Tildy Zoltán is Nagy Imre mellé állt, de ő szükségesnek tartotta egy nyilatkozat kiadását. Bognár József, aki ugyancsak miniszterelnök-helyettes volt, szintén egyetértett Nagynak azzal a felvetésével, hogy a három miniszter egy hét múlva tegye az asztalra a begyűjtés átalakítására vonatkozó javaslatot. Felvetette még, hogy folytatják-e még az „E" kukorica5 7 felvásárlását. A kérdésre Vas Zoltán felelt, aki Gyenest pártolta. Kijelentette, hogy 1957-re már biztosított a gabona, az „E" kukorica fogalma pedig már megszűnt, így jelentősen szűkült a begyűjtés köre. Sajnos a jegyzőkönyv nem elég világos, így nem tudjuk egész pontosan mire gondolhatott Vas Zoltán, amikor a kormányülés ünnepélyességére hivatkozva kijelentette: „Nem tudok egyetérteni azzal, hogy ma kijöjjön, adjuk ki három nap múlva." Nem egyértelmű, hogy a Nagy Imre általjavasolt kommünikére gondolt, vagy Gyenesnek a kötelező begyűjtést eltörlő javaslatára. A vitában még Nyers Rezső élelmiszeripari miniszter szólalt fel, aki fontosnak tartotta, hogy a kommüniké utaljon a begyűjtési terhek csökkentésére. Emellett javasolta a tojás-, tej-és borbegyűjtés azonnali eltörlését. A vitát Nagy Imre azzal zárta le, hogy „... tekintettel a rendkívüli időkre, csak a legsürgősebb teendőkre szorítkozzunk." Gyenes Antal tehát nem tudta keresztülvinni álláspontját, az október 28-i kormányülésen nem született politikai döntés a begyűjtés eltörléséről. Ezért elsősorban Nagy Imre a felelős, aki Gyenes szerint pártfegyelmi okokból utasította el a javaslatot, mivel a párt még nem alakította ki álláspontját a kérdésben.5 8 Bár ilyen kijelentést nem őrzött meg a jegyzőkönyv Nagy Imre részéről, de mással magatartását aligha tudjuk magyarázni. Gyenes mellett csupán Nyers és Vas sorakozott fel, bár ők sem teljes mellszélességgel. Ok ugyanis tisztában voltak a kérdés jelentőségével, ismerték a részleteket is. A többi megszólaló (Tildy, Bognár) Nagy Imre mellé állt és, mivel ők alkották a kormány fajsúlyosabb részét, ez is eldöntötte a vitát. A vitában tehát, úgy túnt, hogy alulmaradt Gyenes, de a rádióban este 9-kor mégis beolvasták Erdei kompromisszumos javaslatát: „A begyűjtési miniszter ja-56 Gyenes Antal interjú, OHA 254. 57 Egységes kukorica. A begyűjtés kijátszását akarták megakadályozni ennek a fogalomnak a bevezetésével. Ugyanis a frissen letört csöves kukorica nagyobb nedvességtartalmú és több szemből áll, mint a már lemorzsolt szemes kukorica. így csöves kukoricából kisebb mennyiség is kitette a beadandó súlyt. Ezért a csöves kukoricát egy arányszám segítségével átszámították szemesre, ezzel ellensúlyozva a súlykülönbséget. Az így nyert kukoricát nevezték egységes kukoricának. Vagyis a csöves kukoricából mindig többet kellett beadni, mint a szemesből. Nagy Lajos nyugdíjas mezőtúri agronómus szíves közlése. 58 Gyenes Antal interjú, OHA 254.
