Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
40 PAPP ISTVÁN vaslata alapján a Minisztertanács az érdekelt miniszterekből bizottságot küldött ki a begyűjtési rendszer felülvizsgálására, figyelembe véve a parasztság kívánságait."59 Azt sajnos nem tudjuk rekonstruálni, hogy milyen megbeszélések folytak négy- vagy többszemközt a kormányülés után, de mindenesetre oldódott Nagy Imre kategorikus ellenzése. Tehát a széles nyilvánosság először szerzett tudomást arról, hogy változhat a beszolgáltatás rendszere és a „figyelembe véve a parasztság kívánságait" félmondat magában foglalta a megszüntetés lehetőségét is. A begyűjtés megszűnése Miután többször már nem ült össze a kormány, így Gyenes részben a minisztériumban, részben pedig a parlamentben töltötte a november 1-jéig hátralévő napokat. Érdekes, hogy meghívták a minisztérium forradalmi bizottságának alakuló ülésére.6 0 Itt elmondott beszédében leszögezte, hogy törvényes eljárás nélkül nem bocsát el senkit. Álláspontját méltányolták és a forradalom alatt nem került utcára senki sem az apparátus tagjai közül. Ez alighanem példa nélküli eset, s bizonyosan Gyenes személyének szólt. A továbbiakban is együttműködött a forradalmi bizottság tagjaival, például november l-jén közös rendelkezést adott ki Gyenes Antal miniszter és Baron Ferenc, az ideiglenes forradalmi bizottság elnöke.61 Ebben felszólították Bakos György főkönyvelőt, hogy a dolgozóknak folyósított rendkívüli előlegeket 5 egyenlő részletben kell a fizetésekből levonni. Azon ritka együttműködésre példa ez az önmagában technikai intézkedés, amikor megvalósul a legitim államhatalom és a forradalom teremtette szervek békés együttműködése. Közben a külső szemlélőnek ügy tűnhetett, hogy elakadt a begyűjtés eltörlésének, vagy legalábbis átalakításának ügye, így nem véletlen, hogy az október 30-i lapokban újra megjelentek ezek a követelések. Az Obersovszky Gyula szerkesztette Igazságnak két száma is napvilágot látott október 30-án, s mindkettő foglalkozott a kérdéssel. A 3. szám62 , JSIéhány bíráló gondolat az új kormányról" című cikkében Komoly Péter sorra vette a minisztériumokat. A begyűjtésivel kapcsolatban egyértelmű az álláspontja: „A Begyűjtési Minisztériumnak a lehető legrövidebb életet kívánjuk." Az újság 5. számában pedig egy lírai hangvételű levelet olvashatunk: „Baráti levél egy új miniszterhez" címmel.6 3 A levél „Péter" aláírással végződik és szerzője bizonyára azonos az előbbi szerzővel, Komoly Péterrel. Személyének kilétét sajnos nem sikerült azonosítanunk, de a szövegből kiderül, hogy jól ismerte Gyenest még a Győrffy-kollégium és a Szabad Föld szerkesztésének idejéből. A forradalom idején több alkalommal intéztek nyílt levelet a kormány egy-egy tagjához, de ilyen közvetlen stílusút, ráadásul a bátor forradalmi lap, az Igazság hasábjain egyet sem. A levél írója barátjaként fordult Gyeneshez, akit „csendes, türelmes, okos embernek" tart. Jónak látta azt, hogy hozzáfogott a begyűjtés felülvizsgálatához. De ennél többre számított és feltette a szónoki 59 A forradalom hangja 139. 60 Gyenes Antal interjú, OHA 258. 61 MOL XIX-K-7-1 4. doboz 62 Izsák L. - Szabó J. 1989 138. 63 Izsák L. - Szabó J. 1989 142.
