Századok – 2002
Közlemények - Solymosi László: Az esztergomi székeskáptalan középkor végi jegyzőkönyve II/365
382 SOLYMOSI LÁSZLÓ mint láttuk — egyedül Kisbars pontos kiteijedését határozta meg, amikor tizedfizető településeit rendszeresen számba vette. Ezzel voltaképpen Nagybars körzetének határait is megvonta. A többi helyéről viszont alig tájékoztatott. Mindöszsze annyit árult el, hogy Drégely és Nyék (Ipolynyék) település a kishonti, Terbegec pedig a hegyaljai tizedkerületbe tartozott. A választott tizedszedők szerencsére teljesítették feladatukat, területükről tizedjegyzéket, bérleti szerződéseket készítettek. Mivel a középkor végéről ezek egy része megmaradt, a jegyzékek alapján Kisnyitra, Hegyalja, illetve Rimaszombat tizedkörzete településeinek száma és ezzel kiterjedése pontosan megállapítható. A rimaszombati kerület a Nógrád és Gömör vármegye között fekvő Kis-Hont vármegye területét, a hegyaljai körzet pedig Hont megye keleti részét ölelte fel. Az előbbit több mint 40, az utóbbit meg mintegy 20 település alkotta.7 3 Kisnyitra a kisbarsi körzet nyugati szomszédja volt. A nyitrai püspökség Nyitra környéki kis enklávéját kivéve a Nyitra folyó és az északnyugati irányból bele ömlő Radosna patak völgyének a középkor végén mintegy 40 települését foglalta magába.7 4 Az egymással összefüggő kisnyitrai és kisbarsi tizedkerület települései zömének tizedjogát Martyrius esztergomi érsek 1156-ban adományozta a káptalannak.7 5 Ezen a területen a középkor végén a káptalan mintegy 120 település tizedét élvezte. Ehhez a legrégebbi szerzeményhez csatlakoztak a később birtokba vett tizedkörzetek, s alakult ki a Nyitra-Radosna völgyétől egészen Hont megye keleti határáig terjedő nagy tömb. Ezen a területen kívül mindössze két jelentősebb káptalani tizedkörzet létezett, tőle nyugatra a nagyszombati, keletre pedig a rimaszombati kerület. A nagyobb tizedkerületek gyakorlati célból kisebb egységekre tagolódtak. Hegyalja éppúgy Nagyhont része volt, miként Egeg, Bát, Bozók és Hidvég települések körzete. Minden bizonnyal Peszek és tartozékai is ebbe a nagyobb egységbe számítottak. Nagyhont azért szerepel ritkán a jegyzőkönyvben, mert területét lényegében ezek az egységek alkották.7 6 A kisebb és a székhelyhez viszonylag közel fekvő egységek tizedét a káptalan általában mindennapos szükségletei kielégítésére, a napi osztalék fedezésére fordította.7 7 Ezért itt a kenyérgabonát és a zabot természetben szedte be. Másutt viszont a bor kivételével a bérleti rendszer érvényesült. A káptalan a tizedet a helyi plébánosnak belőle járó egy tizenhatod résszel együtt vagy anélkül pénzért 73 Lásd a 14. jegyzetet. A Kis-Hont vármegye területével azonos rimaszombati tizedkerületet minden bizonnyal azért nevezték el legjelentősebb helységéről, hogy elkerüljék a névazonosságból fakadó zavart. Hont vármegye egyik részét ugyanis kishonti tizedkörzetnek hívták. Kis-Hont vármegye 1419. évi említése: ZsO VII. 370. sz. 74 Regestrum magistri Francisci de Bodogazzonfalwa canonici ecclesie Strigoniensis super districtus minoris cultelli Kysnitra 1516. DF 238398 (Eszt. kápt. m. lt., Caps. eccl. 1-1-7). Említi Kniezsa: Az esztergomi káptalan (26. jegyzet), 180. A nyitrai egyházmegye kiterjedésére alapvető Cserenyey István: A nyitrai püspökség határai a történelem folyamán. Religio 69 (1910) 644-645, 660-662. Vo. Fügedi Erik: Nyitra megye betelepülése. Századok 72 (1938) 293, Solymosi, László: Chartes archiépiscopales et épiscopales en Hongrie avant 1250. In: Die Diplomatik der Bischofsurkunde vor 1250. Hg. v. Christoph Haidacher und Werner Köfler. Innsbruck, 1995. 168 (térkép), 169 (4. jegyzet). 75 Lásd a 26. jegyzetet. 76 Jól igazolja ezt, hogy Eszéki László nagyhonti tizedszedőként adta bérbe a hegyaljai, illetve a Bozók környéki tizedeket. A jelzeteket lásd az 52. jegyzetben. 77 A napi osztalékot az 1397. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Nagyszombat, Nagysarló és Kéménd tizede fedezte. Kollányi: Visitatio (1. jegyzet), 86.
