Századok – 2002
Közlemények - Solymosi László: Az esztergomi székeskáptalan középkor végi jegyzőkönyve II/365
AZ ESZTERGOMI SZÉKESKÁPTALAN JEGYZŐKÖNYVE 383 bérbe adta egyházi vagy világi személyeknek, sőt igen gyakran magának a településnek. A bérleti díjak ingadozása arra mutat, hogy nagyságuk a mindenkori alkupozíciók és a szemrevételezett termésmennyiség függvénye volt. A káptalan gazdagságát alapvetően tizedjövedelmei biztosították. A kanonoki testület viszonylag kevés birtokkal, de kiterjedt tizedjoggal rendelkezett. A földesúri jövedelmek: a pénzjáradék (census), az ünnepi adományok, a szőlők utáni adók, az ital- és húskimérésből származó bevétel, a már 1397-ben is ismert rendkívüli adó (taxa extraordinaria) összességükben elmaradtak a tizedbevételektől.78 Valamennyit javított az arányon az esztergomi vám és a réwám, a fürdőből és a feltűnően kevés malomból származó haszon, valamint a káptalani jobbágyoktól szedett királyi adó (taxa regia) fele, amit a katonatartás miatt a káptalan kapott meg.79 A tizedjövedelem tűlsúlya azonban még így is meghatározó maradt. A szenyéri uradalom 1522-ben évi 200 forintot jövedelmezett.8 0 Ezzel szemben a tizedkörzetek közül Kishont 1515-ben 552, míg Kisnyitra 1516-ban 469, Hegyalja 434, Rimaszombat 300, Nagyszombat pedig 340 forint hasznot hozott a káptalannak.8 1 Kanonoki testület A káptalan hierarchikus intézményként működött, tagjai rangsora szigorúan meghatározott volt. A rangsor jelölte ki a tagok helyét a szentélyben és a káptalanteremben, a hozzászólások sorrendjét és a szavazatok súlyát a kanonokok ülésein, a káptalanon. A hierarchiában elsődlegesen a méltóság, az egyházi tisztség, másodlagosan a kanonoki beiktatás (receptio) időrendje, esetenként pedig a papi rend felvett fokozata minősített.8 2 A székesegyházak kanonoki testületének nagy többségéhez hasonlóan az esztergomi székeskáptalan első négy helyét a négy oszlopos kanonok, sorrendben a nagyprépost (praepositus maior), az olvasó-, az éneklő- és az őrkanonok foglalta el. A nagyprépost elnevezés arra utalt, hogy a káptalannak más prépost rangú tagja is volt. Esztergomban három társaskáptalan működött, élén egy-egy préposttal. A Szent István első vértanúról elnevezett prépostság a Várhegyen állt.8 3 A Várhegytől északra fekvő síkságon Szent György tiszteletére alapított, a délkeletre levő hegyen pedig Becket Szent Tamásnak szentelt prépostság létezett.8 4 Mindkét intézmény védőszentje később névadója lett annak a helynek (Szentgyörgy-mező, Szenttamás), ahol létesült. A három Árpádkori eredetű társaskáptalan prépostja egyben székesegyházi kanonok, vagyis a székeskáptalan tagja volt. A hierarchiában mindhárman a négy oszlopos kanonok után következtek, mégpedig szentgyörgyi, szentistváni és szenttamási prépost sorrendben. Az utóbbi kettő között minden bizonnyal az alapításuk időrendje döntött a szentistváni prépost javára. A szentgyörgyi prépost viszont azért előzte meg a másik kettőt, mert méltóságát 1270 táján összekapcsolták a székesegyházi, vagyis 78 Kollányi: Visitatio (1. jegyzet), 258. 79 Vo. Kubinyi: Az egyház szerepe (51. jegyzet), 23. 80 Borsa: A szenyéri uradalom (53. jegyzet), 29. 81 DF 238415 (Eszt. kápt. m. lt., Caps. eccl. 1-1-4), DF 238418 (Uo. 1-1-8). A kisnyitrai jegyzéket lásd a 74. jegyzetben. A nagyszombati adat: DF 237271 (Uo. Acta radicalia 43-1-13). 82 Kollányi: Visitatio (1. jegyzet), 88-89, 246-247, 258-259, 266. 83 Györffy II. 245. Vó. Rég. Top. V 91-95. 84 Györffy II. 276-277, 283-284. Vó. Rég. Top. V 156-158, 208-210.
