Századok – 2002
Tanulmányok - Papp István: A Begyűjtési Minisztérium az 1956-os forradalom idején és a begyűjtési rendszer felszámolása 1956–57-ben I/31
A BEGYŰJTÉSI MINISZTÉRIUMRÓL 33 1956-ban létező begyűjtési rendszer és apparátus fényévnyi távolságban volt az 1945 nyarán meglévőtől. A begyűjtést 1947-ig a Közellátási Minisztérium felügyelte, majd 1948. január l-jével az Országos Közellátási Hivatal, amely azonban hamarosan megszűnt és 1950-től a Belkereskedelmi Minisztérium vette át a beszolgáltatás felügyeletét.1 1 Az 1952. I. tvr. intézkedett az önálló Begyűjtési Minisztérium felállításáról, melyet a Élelmezési Minisztérium kettéosztásával hoztak létre.1 2 A törvényerejű rendelet az alábbiakban határozta meg az új minisztérium feladatkörét: a mezőgazdasági termények, élőállatok és állati termékek, bor, baromfi, tojás, tej begyűjtésének elvi irányítása, módszerének kidolgozása, operatív lebonyolítása és ellenőrzése, az alárendelt vállalati trösztök irányítása.1 3 A minisztériumban 16 főosztályt szerveztek. A begyűjtést tovább színezte az, hogy nem csak a Begyűjtési Minisztérium végezte ezt a munkát, hiszen például a Belkereskedelmi Minisztérium irányította a zöldség és gyümölcs, a Könnyűipari Minisztérium pedig a juh, gyapjú és nyersbőr begyűjtését. Ennek ellenére 1953 áprilisában már 55 ezer ember állt országosan a Begyűjtési Minisztérium alkalmazásában és például 100 Ft bornál 58 Ft volt az adminisztrációs költség.1 4 A rendszer Nagy Imre első miniszterelnökségének idejére elérte teljesítőképessége határait, így nem véletlen, hogy a parasztság örömmel fogadta a beszolgáltatás 30%-os csökkentéséről szóló intézkedéseket 1953. decemberében.1 5 Bár a későbbiekben nem került sor a beszolgáltatás tételeinek kötelező emelésére, de Nagy Imre bukását követően Szobek András begyűjtési miniszter kijelentette, hogy amíg a mezőgazdasági termékek zöme áruként jelenik meg, addig begyűjtésre szükség lesz.1 6 Vagyis a beszolgáltatási rendszer léte nem kérdőjeleződött meg és nem is mutatott semmi sem arra, hogy komoly politikai szándék jelentkezne eltörlésére.1 7 Ebben a tekintetben a forradalom hozott csak változást, igaz, minden addiginál gyökeresebbet. A begyűjtés kérdése a forradalom első felében: 1956. október 23-27. Mielőtt elkezdenénk annak a folyamatnak a bemutatását, amely végül a mezőgazdasági terménybeszolgáltatás felszámolását eredményezte, érdemes egy pillantást vetnünk az országos begyűjtési szervezetre a forradalmat közvetlenül 11 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL) XIX-K-7. A Begyűjtési Minisztérium története 1952-1956. Bevezető a részletes fondjegyzékhez. 12 A begyűjtésen kívüli ügyeket az élelmiszeripari minisztérium intézte, Altomáré Iván vezetésével. 13 1952. évi 2. törvényerejű rendelet. In: Törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye 1952. Bp. 1953. 75-84. 14 MOL XIX-K-7. A Begyűjtési Minisztérium története 1952-1956 15 Erdmann Gy. 1988. 207. 16 Erdmann Gy. 1988. 211. 17 Mivel munkám alapvetően 1956-57-es eseményekkel foglalkozik, ezért nem kívántam részletesebben foglalkozni a begyűjtési rendszer történetével. A minisztérium előtörténetéből csupán a legfontosabb csomópontokat kívántam kiemelni. A begyűjtésre vonatkozóan két munkát emelhetünk ki: Erdmann Gyula: Beszolgáltatás, begyűjtés Magyarországon 1945-1956. Békéscsaba 1992. és Záuada Pál: Kulákprés. Bp. 1986.
