Századok – 2002
Tanulmányok - Zsoldos Attila: A királyné udvara az Árpád-korban II/267
A KIRÁLYNÉ UDVARA AZ ÁRPÁD-KORBAN 297 zetségből származott.30 0 A többiek, amennyire ez megítélhető, inkább a szerényebb származású és vagyonú birtokosok közé tartoztak, mint a Bágyon-fiak fonói rokonsága, vagy az Abaúj megyei Méraiak. Az utóbbiak közül való Gyula fia Mihály esetében az is sejthető, hogy miképpen került ennek ellenére kapcsolatba a királynéi udvarral, felesége ugyanis IV László egykori dajkájának, Menna aszszonynak volt a leánya.30 1 Tamás váci püspök fivérei jelenléte a királynéi udvarban viszont nyilván nem volt független attól, hogy testvérük viselte a királynéi kancellárságot.30 2 Az az említett elképzelés, mely az udvari ifjakat olyan harcosoknak tekinti, akiket még nem ütöttek lovaggá, meglehet, hogy megállja a helyét az országba Nápolyból érkezett francia eredetű Anjou Károly udvara esetében, az Arpád-kor vonatkozásában viszont kételyek férhetnek hozzá. Igaz ugyan, hogy Anonymus híradása az „Attila király városa" melletti mulatozásról — amikor is „Magyarország vitézei (milites) ... vértezett harci ménjükön ülve pajzzsal meg lándzsával nagy tornát vívtak, ... az ifjak (iuvenes) pedig pogány szokás szerint íjas-nyilas játékot játszottak"303 — pompásan egybe vágni látszik ezzel, csak hogy erős a gyanú, hogy a Névtelen ez alkalommal nem saját korának viszonyait vetítette vissza a honfoglalás korába, amint az szokása volt, hanem inkább irodalmi élményeiből merítette az ötletet.30 4 Igaz ugyan, hogy a lovagi kultúra, s kiváltképp annak a hadviseléssel összefüggő elemei, illetve egyes külsőségei, jelen voltak az Árpádok királyságában,305 ám az mégis csak meggondolásra késztet, hogy 1264-ben a lovagi tornák egyik válfaja minden jel szerint teljesen ismeretlen volt a magyar udvar és az előkelők előtt, ami kínos incidenshez vezetett akkor, amikor IV Béla fia, Béla herceg átvette jövendőbelijét II. Ottokár cseh királytól.30 6 Ilyen viszonyok között aligha számolhatunk azzal, hogy az „udvari ifjak" sajátos elnevezésének magyarázatát — szerepeljenek azok akár a király, akár a királyné udvarában — a lovaggá avatás hiányában keressük. Már inkább gondolhatunk talán arra, hogy az „ifjú" (iuvenis) kifejezés alkalmazása azzal a gondolatkörrel hozható kapcsolatba, mely a legvilágosabban az Intelmekben jut kifejezésre. Ennek a tanácsról szóló fejezetében olvashatjuk: „az ifjakkal (iuvenibus) és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz, ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől (senatoribus), kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel a feladat."307 Arról, hogy az 300 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV század közepéig. Bp. 1995.2 121. 301 1318: Szemere es. lt. Elenchus, idézi Györffy Gy.\ Történeti földrajz i. m. I. 122-123., vö. még 1324: DF 266 087. 302 1 280: HO VI. 258., ÁÚO XII. 299.; 1281: DL 28 573., MES II. 149., CDCr VI. 400., CD V/3.97.; 1282: HO VI. 276., RA II/2-3. 290., DF 200 822., HO VI. 281.; 1283: CD V/3. 212., ÁÚO IV 259., RA 3273. sz., ÁÚO IV 257.; 1284: CD V/3. 210., DL 75 822., HO VI. 306., CD V/3. 216., MES II. 188. 303 SRH I. 95. - Az idézett magyar szöveg Pais Dezső fordítása, in: Anonymus Gesta Hungarorum. Bp. 1977. 120-121. 304 Ezt a lehetőséget — tudtommal — Vizkelety András vetette fel, 1. Vizkelety András: Béla hercegnek, IV Béla király fiának menyegzője. Irodalomtörténeti Közlemények 97. (1993) 583. 305 Borosy András-. A lovagi haditechnika és a lovagság Magyarországon az Árpád-korban. In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp. 1984. 47-57. 306 Vizkelety A.: Béla herceg i. m. 307 SRH II. 625. - Az idézett magyar szöveg Kurcz Ágnes fordítása, in: A magyar középkor irodalma. A válogatás, a szöveggondozás és a jegyzetek V Kovács Sándor munkája. Bp. 1984. 328.
