Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
22 MAKKAI BÉLA miatt megbízhatatlan partnernek számítottak. A helyi magyarságot képviselő, ám gyakran összeférhetetlen, vagy más okból elmarasztalható választott „vezetők"kel számos botrányos konfliktus támadt mind a romániai, mind pedig az amerikai akcióban. (Ezért is döntött a miniszterelnökség az egyházi keretek mellett.) Továbbá a romániai egyesületek rendszerint egy maroknyi lelkes ember erőfeszítéséből születtek és működtek. Rajtuk keresztül tehát tömegeket elérni, nem nagyon lehetett. Nem beszélve arról, hogy egyes egyesületi és gyülekezeti elöljárók saját befolyásuk és tekintélyük növelése érdekében az anyaország segítségét, mint az autonóm önszerveződések „belügyeibe" történő beavatkozást igyekeztek beállítani. Budapest céltudatos törekvése, hogy ti. a „megbízhatatlan elemek"-et kiszorítsák, csak szerény javulást hozott az egyesületek életében és a kormányzattal való kapcsolattartásban, minthogy az „őrségváltás"-t végrehajtani hivatott lelkészek és tanítók sem feleltek meg minden tekintetben az elvárásoknak.12 2 Ezeknek a szervezeti formáknak a támogatásától tehát fajlagosan kevesebb eredményt lehetett várni, mint az egyházak és iskolák révén. A jóindulat látható jeleként inkább a könyvtárak fejlesztésére fordítottak nagyobb figyelmet. A nemzeti tudat ápolása szempontjából csakugyan igen hasznos befektetés szervezett módon, a külképviseletek közreműködésével valósult meg a Balkántól az Egyesült Államokig.12 3 Ennek a kontinenseken átívelő programnak képezte szerves részét a ploie§ti könyvtárfejlesztés is. A bővítést nem csak az itt élő magyarság számbeli ereje tette szükségessé, de a rendelkezésre álló könyvmennyiség csekély volta is indokolta.12 4 A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság kiadványaiból a parókiális könyvtárakat fejlesztették, a Londoni Vallásos Traktátus Társulat támogatása pedig a református gyülekezetek vallásos olvasmányokkal való ellátását szolgálta.12 5 Mint ismeretes, a kivándoroltak könyvellátásának megszervezésében (legalább is egy ideig) az EMKE is aktívan közreműködött.12 6 A külföldi magyar olvasók talán legnépszerűbb, s az akció céljai szerint mindenképpen a leghatékonyabb sajtóterméke a Romániai Magyarok Nagy Képes Naptára volt, amelynek tartalma részben a többi (horvátországi, boszniai, bukovinai) akcióban forgalmazottal megegyező volt, kisebb részben a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelően szerkesztették. A kalendáriumban különös hangsúlyt kapott a gazdasági és jogi szaktanácsadás. (A kivándoroltak részletes eligazítást kaptak a román törvényi szabályzókról, a leggyakoribb hatósági ügyintézés módozatairól, de leginkább az állampolgársági [visszahonosítási] ügyekben való eljárásról). 122 MOL К 26 ME 1082. es. 3663. 1913 XX. t. 441. asz. Jobb esetben csak affinitásuk nem volt a közművelődési élet szervezéséhez. Azt azonban az akció vezetői is elismerték, hogy a „keleti" előítéletek miatt a tanítónőknek nem sok lehetőségük van a társadalmi életbe bekapcsolódni. - MOL К 26 ME 1082. es. 3663. 1913 XX. t. 441. asz. 123 Öt év leforgása alatt 65-70 helyszínen kívántak könyvtárat szervezni, s további helyszíneken [mint Ploie§tin is] fejleszteni a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa szakmai felügyelete mellett. - MOL К 26 ME 946. es. 4197. 1912 XXII. t. 683. asz. 124 1907-ben a református iskola könyvtára 131 művet, a lelkészi „könyvtár" mindössze 5 kötetet tartalmazott. - MOL К 26 ME 744. es. 686. 1907 XIX. t. 29. asz. 125 MOL К 26 ME 919. es. 3672. 1911 XIX. t. 138. asz. 126 A bukaresti Szent István király Egyesület emlékkönyve, 138. - MOL К 26 ME 548. es. 4650. 1901 XXXI. t. 811. asz.
