Századok – 2002
Tanulmányok - Makkai Béla: A kivándorolt magyarság anyaországi támogatása a 20. század elején Ploiesti példáján I/3
A KIVÁNDOROLT MAGYARSÁG ANYAORSZÁGI TÁMOGATÁSA. 23 A ploie§tiek fokozott érdeklődését jól mutatja, hogy az ingyen terjesztett naptár elosztásakor a több tízezres bukaresti magyar közösség szükségletének csaknem a felévél felérő példányra tartottak igényt.12 7 Az egyesületi életben az akció támogatásával egyre inkább helyett kapott a közművelődés fejlesztése. A felolvasó estek, valamint a naptár ismeretterjesztő cikkei azonban nem jelentettek megoldást a továbbtanulás gondjaira. Mint ismeretes, az egyházi jellegű magyar tannyelvű magániskolákban végzettek a román iskolarendszerben nem tanulhattak tovább. (A varróiskolák és a bukaresti inasiskola szerény lehetőségeivel élve pedig csak kevesen reméltek jobb boldogulást). A mezőgazdasági és házicselédek, ipari munkások és kisiparosok társadalmát értelmiséggel „feltölteni" tehát ismét csak az anyaország támogatásával lehetett. Az ösztöndíjas képzés esetében ugyan oktatási formáról van szó, ugyanakkor a magyarság öntudatos kisebbséggé szervezésének egy további lehetőségéről is, hiszen az ipari szakiskolát, tanítóképzőt, gimnáziumot, sőt főiskolát-egyetemet végzett hazatérő kivándorolt-csemetéknek Budapest vezető szerepet szánt a külhoni magyar központokban.12 8 Ploie§ti esetében ennek tapintható eredményét a forrásokban nem találtuk, csupán annyit tudunk, hogy 1910-ben 28 romániai ösztöndíjasból mindössze egy származott az „olajváros"-ból.12 9 Egy évvel későbbről tudomásunk van egy reformátusok által „kiközvetített", de a katolikus lelkész által hazavitt ploie§ti jelöltről.13 0 (Az elhódítás itt is tetten érhető gyakorlata azért is volt veszélyes, mert a közösség építéstől erőt és időt rabolt, s tovább fokozta a magyarságot amúgy is megosztó felekezeti ellentéteket.) A miniszterelnökség tisztában volt azzal is, hogy milyen veszélyt jelent a kivándoroltak nemzeti tudatára nézvést a Monarchiával és a magyarokkal szemben mind ellenségesebb román sajtó. Mintegy ellensúlyképpen ezért is támogatták a Bukaresti Magyar Újságot, majd annak fájdalmas megszűnése után egyházi jellegű kiadványokat, s végül a Romániai Magyar Újságot. Jellemző, hogy a szórványba és csángó falvakba is megküldött lapot a román posta gyakran nem továbbította, pedig annak üdvös hatásairól az új követ, Ottokár Czernin is elismerően nyilatkozott.131 A világháború időszaka A Balkán-háborúk időszakában Románia ügyesen kihasználta rivális szomszédainak ellentéteit arra, hogy a bukaresti békével Dél-Dobrudzsát megszerezze. Az 1913-as győzelmi mámor csak fokozta az Erdély megszerzéséért már évek óta 127 A fővárosban több tízezernyi magyarnak 300, Ploieçtin alig kétezernek 120 darabot rendeltek. - RZsL, 2. f. Külügyi ir. 50. d. 1098. 1904 128 1912-ben 12 romániai közép- és főiskolai és ugyanennyi tanítóképzős ösztöndíjas tanult az anyaországban. - MOL К 26 ME 1185. es. 3516. 1913 XIX. t. külön sz. 129 MOL К 26 ME 793. es. 4588. 1909 XV t. 383. asz. Ebbe a számba nem tartozik bele az ipari szakiskolások csoportja. 130 RZsL, 2. f. Külügyi ir. 80. d. 8035. 1911 ! il A 200 ingyen példány címlistáján cipészek, asztalosok, portások, gépészek és szabók szerepeltek leginkább a magyar iskolák mellett. Bukarest 59, Bráila 20, Galati 14, Ploie§ti 13 példánnyal, de a csángó Dormánfalva és Gorzafalva is szerepelt a listán. - MOL К 26 ME 1082. es. 6172. 1914 XX. t. 1303. asz.
