Századok – 2002
Vita - Honvári János: A gépállomások helye és szerepe a mezőgazdaság állami irányításában az 1950-es években. Megjegyzések és kiegészítések Nagy József tanulmányához I/207
220 VITA tízezer erőgéppel rendelkeztek. Sőt, 1947 végén többen azt javasolták, hogy ne is szervezzenek gépállomásokat, hanem adják át a gépeket a földműves-szövetkezeteknek, vagy a falvaknak, amelyek bérbe adják azokat mindazoknak, akik ezt igénylik.5 7 Az első gépállomások tevékenységében a gazdaságossági és szakszempontok domináltak, politikai célok csak nagyon árnyaltan (az űjbirtokosok preferálása kapcsán) jelentek meg. Vezetőik — úgy a Földművelésügyi Minisztériumban, mint a gépállomásokon — régi szakemberek voltak. A magyar mezőgazdaság gépesítési koncepciójának alakításában kiemelkedő szerepet játszó két szakember, Klinger Pál és dr. Rázsó Imre jól ismerte a fejlett világ mezőgazdaságában uralkodó gépesítési irányzatokat.5 8 Gépészmérnöki diplomájuk mellett mindketten agrármérnöki végzettséget is szereztek, sőt Klinger — közszolgálatba lépése előtt — önállóan gazdálkodott. Hosszabb időt töltöttek külföldön; többek között ezért is beszéltek számos nyelvet. Klinger műegyetemi tanulmányait Zürichben végezte és dolgozott az Oerlikon-i (Svájc) kísérleti állomáson is. Rázsó Imre pedig 1937-ben Jeremiás Smith 59 ösztöndíjával egyéves tanulmányúton vett részt az Amerikai Egyesült Állomokban. Az alapos gyakorlati ismeret és a mély elméleti tudás szerencsésen ötvöződött munkásságukban. Klinger jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki, írt könyveket, tanulmányokat, szerkesztette az 1947. júniusában induló Mezőgazdaság és Ipar című folyóiratot. Rázsó a műegyetem elvégzése után az EMAG tervező irodájában, majd a felsőoktatásban eltöltött több mint egy évtizedes munkássága utána HSCS főmérnökeként dolgozott. A háború után rövid ideig az FM Gépesítési Ügyosztályát vezette, majd ismét visszatért az egyetemi katedrára.60 Hozzájuk csatlakozott még Szabó Gusztáv, Sass Gábor (a Mosonmagyaró-57 MOL-M 276. f. 93/615 ő. e. A gépállomások szerepe és feladata, dátum nélkül 58 A világ fejlett országainak traktorgyártási iránya a 20. század első felében egyértelműen eldőlt. A kis- és közepes gazdaságokban alkalmazott traktorok vaskerekeit mindenütt gumikerekek váltották fel, az első és hátsó kerekek nyomtávolsága - a növénysorok távolságának függvényében -állítható lett. Ezeket az egyre nagyobb tömegben alkalmazott tipikusan univerzális traktorokat a fordulékonyság, a mozgékonyság, az alacsony súly, a magas építés, és a hazai traktorokhoz képest mintegy 30%-kal alacsonyabb üzemanyagfogyasztás jellemezte. A munkagépeket nem vontatták, hanem hidraulikára szerelve hordozták. Ezzel nemcsak az eke járókerekét, hanem rendszerint a traktoros mellett addig alkalmazott munkagépkezelőt is meg lehetett spórolni. Az USA Nebraskai Egyetemének Mezőgazdasági Kísérleti Állomásán - ahol 1919-ben kezdték el a hivatalos traktorvizsgálatokat - 1934-ben vizsgáltak először gumikerékabroncsot, ám ennek a járószerkezetnek az elterjedése olyan rohamos volt, hogy 1939-től kezdve vaskerekes traktorokat nem vizsgáltak többé. A világ - elsősorban az amerikai - traktorgyártás a háború végére megteremtette az olcsó, alacsony fogyasztású, a 100 hold körüli üzemekben már gazdaságosan alkalmazható, mozgékony, rászerelt és hordozott munkagépek révén sokoldalúan felhasználható, gumikerekei révén üzemi szállításra is alkalmas univerzális erőgépet. (Lásd: Klinger Pál: A mezőgazdaság gépesítése. Mezőgazdaság és Ipar, 1947. június 1. sz.) 59 Jeremias Smith bostoni ügyvédet a Népszövetség küldte Magyarországra, aki 1924. május 1-től 1926. júnus 30-ig népszövetségi főbiztosként az I. világháború utáni magyar szanálási programot ellenőrizte. Megbízatásának lejártával tekintélyes, 280 000 pengős tiszteletdíját nem vette fel, hanem ösztöndíj-alapítványt létesített belőle fiatal magyar mérnökök amerikai továbbképzésére. Lásd: Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Szerk.: Honvári János. Budapest, Aula Kiadó 1996. 367-372. 60 Életrajzi adataikat lásd: dr. Erdei János - Flesch György: A 100 éves Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet története. Budapest, Mezőgazdasági Kiadó 1969. 99-104. illetve az FM 93 407/1947. I/A-3 Üo. sz. 1947. június 25-i előterjesztését a Minisztertanácshoz FM Termelési Főosztály Gépesítési Ügyosztály 13. doboz
