Századok – 2002
Vita - Honvári János: A gépállomások helye és szerepe a mezőgazdaság állami irányításában az 1950-es években. Megjegyzések és kiegészítések Nagy József tanulmányához I/207
VITA 221 vári Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet vezetője), Kund Ede, Erdei János és mások. Dr. Erdei János egyetemi tanár — aki a két világháború között a Debreceni Akadémián tanított — a II. világháború után a Földművelési Minisztérium újonnan szervezett Gépesítési Ügyosztályára került, azonban a hivatal igazoló bizottsága 1945. szeptember 10-én előbb az előléptetésből 5 évre kizárta, majd a B-listázás idején a közszolgálatból is elbocsátották. A köztársasági elnök a hivatalvesztés ellenére 1946. április 26-án a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara Debreceni Osztályának Mezőgazdasági Géptani Tanszékére nevezte ki ny. r. egyetemi tanárnak, majd 1947 elején a Gépesítési Ügyosztály ideiglenes minőségben alkalmazta a professzort.61 Keresztes Mihály FM politikai államtitkár 1948. április 18-án dr. Mártonffy Miklós miniszteri osztálytanácsost bízta meg (főállása megtartása mellett) az akkor alakulóban lévő Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzem adminisztratív teendőinek irányításával.6 2 Rövid időre régi szakembert, László Gézát nevezték ki az AMG első ügyvezető igazgatójává.63 Az első gépállomás-vezetők nagy tapasztalattal rendelkező, középkorú gazdatisztek, korábban nagybirtokon dolgozó gépészek és más szakemberek voltak. De találunk közöttük államtudományi doktort, kereskedelmi érettségivel rendelkezőt is.6 4 Az AMG élén nem nyolctagú, hanem az elnökkel együtt kilenctagú igazgató tanács állt (1100. old.). Ennek természetesen nem kardinális a jelentősége, nyolc vagy kilenc - egyre megy. Sokkal fontosabb — és erről nem esik szó — , hogy ez az igazgató tanács (bár 1948 nyarán megalakult és be is jegyezték a Cégbíróságon) tényleges irányító funkciót sohasem töltött be az AMG életében. 1948 nyarán ugyanis már más szelek fújdogáltak Moszkva felől és a politikában bekövetkezett változások alapvetően meghatározták a gépállomások működési feltételeit is. Az MDP Szervező Bizottsága 1948. augusztus l-jén úgy döntött, hogy az Országos Kádertanács augusztus 15-ig vizsgálja felül a gépállomási kádereket, a nem megfelelőket váltsa le és a gépállomások vezetését a jövőben „politikailag képzett és elsősorban nagyipari munkásokra" (azon belül is vasas „munkás-típusra" kell bízni.6 5 1948. augusztus elején László Géza okleveles mérnököt felmentették az AMG ügyvezető igazgatói tisztségéből és helyébe Szőcs Pál vasesztergályost ne-61 MOL XIX-K-l-u FM Termelési Főosztály Gépesítési Ügyosztály 12. doboz 62 MOL XrX-K-l-x FM Gépesítési Főosztály 19. doboz 63 MOL XIX-K-l-u FM Termelési Főosztály Gépesítési Ügyosztály 25. doboz 64 Pusztán illusztrálásképpen idemásoljuk Czakó Gyulának, a hajdúhadházi gépállomás vezető gépészének fontosabb életrajzi adatait: Született 1908-ban Debrecenben. 6 elemi elvégzése után géplakatos tanonc lett, 1926-tól segéd, 1926-27-ben a Debreceni Gazdasági Akadémia műhelyeiben lakatos és esztergályos (apja az akadémián volt altiszt.), 1927-29: a Bajcsy-Zsilinszky család mezőtúri gazdaságában felelős gépész (2 traktor, cséplőgép, öntöző tartozott hozzá), 1930-31: sofőr a Törökszentmiklósi Erőtakarmánygyár Rt.-nél, 1931/32: Nyíregyházán teherautó és busz sofőr, 1932/33: vidéki traktorok szerelésével foglalkozik, 1933-37: Gazdasági Akadémiai Műszaki Tanszéken (Debrecen) altiszt, gépkísérleteknél segédkezik, 1937-43: a Hofherrban motorszerelő, 1944: az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület főgépésze. Rendelkezett: gázmotorszerelői, traktorkezelői, lokomobil cséplőgépkezelői tanfolyami végzettséggel. A felszabadulás után a traktorok megmentéséért megkapta a Magyar Köztársaság Bronz Érdemkeresztjét. Lásd: MOL XIX-K-l-x FM Gépesítési Főosztály 18. doboz 65 MOL-M 276. f. 93/615. őe. Politikai Bizottsági határozat dátum nélkül. Az ÁMG szerepe és jelentősége
