Századok – 2002
Műhely - Mohácsi Gergely: Testkultusz és tömegtársadalom. A budapesti strandfürdők alapításának rövid története VI/1471
1502 MOHÁCSI GERGELY lapot látni sokak kezében. Az Árpád strand közönsége ebből a szempontból is vegyesebb képet mutat: a közismert nagykereskedők a tőzsdei híreket bújják, mások inkább a hangszórón közvetített rádióadást hallgatják: slágerzenét, reklámokat („Halló, halló! Legjobb a Kannibál napbarnító olaj!") vagy az osztrák-magyar focirangadót, Pluhár István közvetítésével. A strand színpadán alkalmanként kabaréműsor szórakoztatja a vendégeket. Az ebédidő közeledtével mindenki evéshez készülődik. Az Arpád-fürdőben nem főznek paprikás krumplit bográcsban, mint a Duna-parti potyastrandokon, de azért az étkezés itt is hű tükre a társadalmi különbségeknek. Azok, akik HÉV-vel érkeztek, általában saját maguk hozták otthonról a becsomagolt ennivalót és a zöld gyepen egybegyűlt család jóízűen fogyasztota el, fürdőruhában, a hétköznapokon talán nem megszokott falatokat. Ezzel szemben a jobbmódúak a vendéglőben esznek, ahova nem illik fürdőruhában belépni. A biztonság kedvéért Mattyók Aladár azt is javasolja a strand építtetőinek, hogy a vendéglő teraszai közötti „nívókülönbséget" betonból és gyepből készült határokkal erősítsék meg és a piknikezőknek külön helyet jelöljenek ki a strandon.13 2 A legnagyobb forgalmat, természetesen, a sör- és fagylaltárusok bonyolították le, de nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az előkelőbb strandokon valódi kávéházak várták a polgári közönséget. A délután már inkább a pihenés, a szieszta és a flört ideje. A strand közönségének sajátos figurái a kacér hölgyek (strandgörlicék), a szoknyapecér úrifiúk és az eladósorban lévő lánykák kövér mamáikkal. „A házasságok az égben köttetnek - és a szigeti strandon. Annak ellenére, hogy a strand állandóan tömve van, a fiatalok mégis mindig egymásra találnak" - jegyzi meg ironikusan a Strandszínházi Elet (a Színházi Élet szezonális különszáma) szerkesztője.13 3 Kétségtelen, hogy a strand, ahol testközelben találkozhatnak a két nem tagjai, talán az egyik legalkalmasabb hely rövidebb vagy tartósabb kapcsolatok kialakítására. Nem sokkal sötétedés előtt megkezdődik az esti táncmulatság a vendéglőben, melyhez mindenki átöltözik a lehető legdivatosabb ruhájába. A strandolok — no és az újdonsült párocskák — a hangszóróból szóló slágerek vagy élő zene kíséretében, az éppen aktuális táncőrület divatjának lázában shimmy-t, charlestone-t, vagy (estefelé) tangót táncolnak. A strand lüktető, forró és fiatalos lendülete a modern tánc fizikai közelségében éri el csúcspontját. De lassan bezár a büfé, lecsúszik az utolsó sör és a közönség elindul hazafelé. A HÉV-állomásig vezető út egyfajta népi korzóvá alakul át ilyenkor, ahol a strandolok összemérhetik nyári ruháikat, valamint kedveseiket a többiekével. A dolgozók strandjai. A két háború között kialakuló tömegtársadalom olyan új kérdéseket vet föl, melyeket a hagyományos polgári intézmények keretei között nem lehet maradéktalanul megoldani. Miként lehetséges hétköznapi szórakozássá tenni a strandolási olyanok számára, akik késő délutánig dolgoznak, akiknek a strandolás nem egy-132 Mattyók: i. ra. 133 Incze: i. m.
