Századok – 2002
Közlemények - Katona Csaba: Adatok Balatonfüred 1860-as évekbeli fejlődéséhez VI/1423
1448 KATONA CSABA ságos szellemi fűszere, lelke, éltetője és hangadója lévén, a nemzeti öltözködésben is oly hatásdús és elragadó példával megy előbb."8 4 A '60-as évektől figyelhető meg, hogy Füreden csökken az arisztokrata vendégek száma. Ennek csupán részben oka az, hogy az arisztokrácia társadalmi szerepe lassan-lassan visszaszorulóban volt, a másik oldal az, hogy az arisztokraták egyre inkább a külföldi fürdőket részesítették előnyben. Zichy Manó '48-49-et aktívan megélt nemzedéke lassan elöregedett, utódaik már nem kötődtek annyira Füredhez, annak hagyományaihoz. Ennek ellenére egy csoportjuk továbbra is fontos szerepet vitt a fürdő életében és ezek változatlanul külön kasztot alkottak a fürdő vendégseregén belül. Az 1867-ben megalapított Balaton-Füredi Yachtegylet létrejöttével gyakorlatilag szervezett kereteket is kapott az arisztokrácia különállása, aminek a szándékoltsága is könnyen tetten érhető, tekintve az alapszabály azon pontját, mely szerint az egyletnek maximum 25 fős tagsága lehet és a belépés feltétele legalább egy, minimum 25 tonnás jacht birtoklása.8 5 A főurak fürdőhelyi társasági szerepvállalása az ezt követő évtizedekben is aktív maradt. Az 1882-ben létrejött Balaton Egylet elnöke gróf Esterházy László volt, alelnöke pedig gróf Nádasdy Tamás, a sportszakosztály elnöke gróf Esterházy Mihály.8 6 Ok és arisztokrata társaik bármikor képesek voltak egy-egy jelesebb alkalommal látványos reprezentációra, így például Stefánia hercegnő hat naposra nyúlt 1896. évi látogatása alkalmából,8 7 amikor a Stefánia Yacht Egylet tagsága rendezett ünnepélyes fogadást az egylet névadójának tiszteletére.88 A földbirtokosok esetében a vizsgált korszak egésze során jelentős vagyoni különbségekkel is számolni kell, mégis, konkrét adatok ismerete nélkül is elmondható, hogy az ide soroltak többsége a táblabírák, az úgynevezett bene possessionatusok közé tartozott, azaz a megyei középbirtokos nemességhez. A hétszilvafás kisnemesség többsége egyszerűen nem engedhette meg magának azt, hogy a nem éppen olcsó Füreden töltse nyarait, ráadásul őket a mezőgazdasági munkálatok is jobban törpebirtokaikhoz kötötték. A 19. század egésze folyamán mindvégig a fürdőközönség mintegy 10-15%-a kerül ki a földbirtokos rétegből. A hagyományos életmódhoz kötődő birtokos nemesség 1848-ban gyakorlatilag önfelszámolást haj-84 Hírharang - Balaton-Füredi Napló, 1861/3. 22. 85 Dezsényi Miklós-Hernády Ferenc: A magyar hajózás története. Budapest, 1967. 145. 86 A Balaton Egylet alakuló közgyűlése. - Pesti Hírlap, 1882 augusztus 25. 5. 87 Ennek a látogatásnak szépirodalmi megörökítése Krúdy Gyula: Egy fiatalember a vitorlásnál és Stefánia trónörökösné özvegyasszonyi tánca - A Királyi Magyar Yacht Club évkönyve, 1928. Szerk.: Dr. Klöss Károly, Tóth Lajos. Budapest, 1928. 88 Az egyleti tagok társadalmi helyzetével kapcsolatosan érdekes adalékul szolgál a Stefánia hercegnő Füredre érkeztekor 1892-ben előkészületeket tevők névsorára: „Stefánia hercegnő és udvartartása részére id. Esterházy László gróf rendelkezésére bocsátotta saját nyaralóját... Az étkezésre a vendéglátó Stefánia Yacht Egyletnek Dőry Jenő adta át nyaralóját, itt rendezték be a konyhát és az ebédlőt. A konyha felett rendelkezett és a szükségesek beszerzéséről gondoskodott Zichy Antal gróf, a napi menüt pedig Esterházy Mihályné grófné és Inkey Istvánné báróné állították össze, a konyhában Esterházy Mihály gróf szakácsa működött, akit e célból a gróf a cseklészi kastélyból hozatott el a szükséges eszközökkel és segédszemélyzettel együtt, az asztalra fehérneműt Nádasdy Ferenc gróf hozatott a nádasdladányi kastélyból, az üvegneműt Esterházy Móric gróf veszprémi főispán engedte át pápai kastélyából, az ezüstneműt Hertelendy Ferenc, későbbi zalavármegyei főispán hozatta el Lesencetomajból." Gyapay Nándor: A magyar vitorlássport története. Budapest, 1927. 19-20.
