Századok – 2002
Tanulmányok - Cieger András: A számok szorításában. Lónyay Menyhért pénzügyminisztersége (1867–1870) VI/1295
1302 CIEGER ANDRÁS nyelvet, képzett egyének nélkül, a pénzügyi szabályokat átalakítani, magyarul kiadni és keresztül vinni, emellett az első és második delegáció munkáját folyton figyelemmel kísérni, vezetni anélkül, hogy a vezetést érezzék, az ellentétes érdekeket kiegyenlíteni, az összeütközések anyagát eltávolítani, ez bizonyára nem kis feladat volt. [...] Nem csoda, hogy 1868-ban nem lehetett érkezésem jegyzeteim megtehetni."2 6 Lönyay édesanyja ezekből az évekből fiára úgy emlékezett vissza, mint aki örökösen siet egyik megbeszélésről a másikra, munkájától öt-tíz percre tudott csak elszakadni, hogy meglátogassa őt, ám ekkor is kezében tartotta zsebóráját. Tanácsára fia vásárolt egy vörös noteszt és abba írta fel találkozóit és a különböző embereknek tett ígéreteit.2 7 Lónyay zsúfolt napirendjéről testvérének irt levelei is tanúskodnak: „Dolgom van elég, lélegzetet is szabadon venni majdnem lehetetlen, már reggel fél nyolckor kezdődik az ostrom, a referensek jönnek a fontos tárgyakkal és azon ügyes-bajos emberek, kiket fogadni elkerülhetetlen. 10-kor ülés, közbe-közbe miniszteri tanács néha, mint tegnap éjfélig tartó s minden nap pénzügyi és más bizottmányok"28 , „szép ez a parlamentáris kormányzati rendszer, de nehéz annak, ki a kormányban van, egész időt a parlamentnek kellvén szentelni, hogy ügyeljen aztán az ember az adminisztratióra. Remélem, az 1869-dik évben nem lesz hosszú ideig országgyűlés."2 9 Elfoglaltsága az évek múlásával sem csökkent. Hasonló tartalmú feljegyzést miniszterségének utolsó évéből is találhatunk, igaz, a távozása előtti hetek feszített programját már maga is elborzadva említi naplójának: „Ülés előtt a minisztérium ügyei és halaszthatatlan fogadások. 10-től 13-ig ülés a Háznál. 3-tól 4-ig a főrendekkel értekezni, egy félórai ebéd után a Casinóban, 4-től 5-ig vasúti bizottmány, 5-től 6-ig pénzügyi, 6-7-ig a körben párttanácskozmány, 7-től közel éjfélig miniszteri tanács".3 0 Nem volt indokolatlan tehát, hogy Weninger Vince, látva Lónyay hajszolt életmódját, valamint tapasztalva az osztrák és magyar pénzügyi főtisztviselők súlyos betegségeit és halálát, aggódó levelet írt a magyar pénzügyminiszternek. „Őszintén mondva, Excellentiád 1867 óta tíz évvel idősb lett, dacára erős alkatának, Gränzenstein életével fizeti a túlterhelést, Fluck s Leeb odavannak. Mindennek megvan a határa, aki a természet törvényein túlteszi magát, áldozatul esik! A folytonos izgatottság és félbeszakítás nélküli, reggeltől késő estig terjedő munkát nem bírja el sem a test, sem a lélek, és minél tovább küzd a következmények ellen, annál gyorsabban és annál kíméletlenebbül tör ki a betegség [...] A lelki küzdelmek gyengítik az idegrendszert és ennek következményei előbb-utóbb beállnak [...] Nincsen a világon állam, ahol éveken át reggeltől késő estig folyna a munka, mint Budán a pénzügyminiszternél és környezetében! Én fiatal, egészséges és mondhatom munkához szokott ember vagyok, de oly életet, mint Excellentiád évek óta 26 Lónyay-napló, 1870. jan. 31. 27 Töredékek Lónyay Jánosné, Lónyay Florentina úrnő emlékirataiból. I. köt. Visszaemlékezések. Bp., 1891. 153-154. A notesz Lónyay Menyhért hagyatékában ma már nincs meg. 28 Lónyay Menyhért Lónyay Alberthez, 1868. szept. 13. MOL. Filmtár 34861. Menyhért ezt a levelet is a képviselőházi ülésteremből írta testvérének. 29 Lónyay Menyhért Lónyay Alberthez, 1868. dec. 3. MOL. Filmtár 34861. 30 Lónyay-napló, 1870. ápr. 7.
