Századok – 2002
Tanulmányok - Cieger András: A számok szorításában. Lónyay Menyhért pénzügyminisztersége (1867–1870) VI/1295
LÓNYAY MENYHÉRT PÉNZÜGYMINISZTERSÉGE (1867-1870) 1303 viselt és mások által is viseltetett — túlzásnak tartom, amelyért keservesen adózik az ember" — figyelmeztette Lónyayt.3 1 A fennmaradt források arról tanúskodnak, hogy Lónyay erélyes, nagy munkabírású és másoktól is sokat követelő vezető volt. „Biztosíthatom pedig a tisztviselő urakat, hogy valamint egyrészről a szorgalmat, a sikeres szolgálatot tekintet nélkül nem hagyhatom, úgy másrészt nálam hanyag és kevés buzgalmat kifejtő tisztviselő elnézésre nem számolhat" - figyelmeztette a tárca dolgozóit.3 2 Szigorúsága ellenére közvetlen munkatársai hálával emlékeztek az együtt töltött időszakra. Madarassy Pál miniszteri tanácsos, osztályfőnök például így köszönte meg, hogy volt minisztere adott neki egy példányt országgyűlési beszédeiből: „A nagy államférfi, hazám providentiális férfia, felejthetetlen főnököm és jótevőm szelleme leng körül [...] Excellentiád ez ajándokában jelét láthatom annak, hogy megemlékezett legőszintébb tisztelőjéről, kinek szerencséje volt Excellentiád oldala mellett tölteni oly időszakot, mely nekem feledhetetlen marad."3 3 Hasonlóképpen méltatta őt könyvében Toldy István, és Weninger is elismerte Lónyay számos jó tulajdonságát (szorgalmát, kitartását).3 4 II. LÓNYAY GAZDASÁGPOLITIKAI ELKÉPZELÉSEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK NEHÉZSÉGEI Úgy véljük, hogy Lónyay Menyhért miniszteri működését és gazdaságpolitikai elveit a tárca költségvetései bemutatásán keresztül tanulmányozhatjuk a leginkább. A költségvetés ugyanis a célkitűzések (politikusi szándékok, társadalmi igények) és a gyakorlati lehetőségek folyamatos ütköztetésének és összehangolásának a terepe. Az évről évre ismétlődő egyeztetések elemzése során kirajzolódnak Lónyay gazdaságpolitikai nézetei, elképzelései; politikustársaival való kapcsolata, ellentétei; általában pedig a kiegyezést követő első évek kormányzati nehézségei. 1867-ben a parlamentáris kormányzati rendszer helyreállítása magában foglalta az önálló költségvetés elkészítésének alkotmányos jogát is. Az állam kiszámítható működése szempontjából alapvető fontosságú, ám kezdetben meglehetősen terhes kötelezettséget rótt mindez a pénzügyminisztériumra. 1867-ben még nem is készült önálló költségvetés, hisz a hatalomváltásra csak év közben, tavasz -szal került sor. Lónyay még az 1868-as és 1869-es büdzsét is „tökéletlennek" és „hiányosnak" mondta. A nehézségek több tényezőből fakadtak. Egyrészt a minisztérium maga is csak ekkor formálódott, másrészt számos kérdésben még folytak az osztrák féllel az egyeztetések (pl. 1867 végén az adósságmegosztást illetően). Továbbá nem álltak rendelkezésre pontos adatok az ország pénzügyi állapotáról, az előző évek eredményeiről. Mint említettük, csak 1869-re készült el a rendszerezett kimutatás a magyar állam vagyonáról. Hiányzott az ország gazdasági életét szabályozó számos alapvető törvény is és Lónyay bő hároméves minisztersége 31 Weninger Vince Lónyay Menyhérthez, 1870. febr. 22. MTAK Kt. Ms 5305/164. (Fluck János és Leeb Péter miniszteri tanácsosok az 1870-es évek végéig dolgoztak a minisztériumban.) 32 Pm 720. sz. rendelete, 1867. máj. 10. MOL. К. 266. 14. tétel 2. es. 33 Madarassy Pál Lónyay Menyhérthez, 1870. nov. 11. MTAK Kt. Ms 5304/342. 34 Toldy István: Öt év története, 1867-1872 Bp. 1891. 2. kiad. 157-158.; Weninger Vince Csengery Antalhoz, 1870. febr. 26. In: Csengery Antal hátrahagyott iratai, i. m. 548-49.
