Századok – 2002
Tanulmányok - Cieger András: A számok szorításában. Lónyay Menyhért pénzügyminisztersége (1867–1870) VI/1295
LÓNYAY MENYHÉRT PÉNZÜGYMINISZTERSÉGE (1867-1870) 1301 datköre tovább bővült: „A Magy. Kir. Pénzügyminisztérium szervezésére nézve két üt állott előttem, t.i. vagy meghagyni és fenntartani a három országos pénzügyigazgatóságot, az alattok álló pénzügyi felügyelőségekkel együtt, és a minisztériumot csak azon ügyek ellátására nézve szervezni, melyekben a magyar korona országaira nézve 1867 előtt a bécsi minisztérium intézkedett; vagy pedig átvévén a bécsi minisztériumtól a magyar korona országait érdeklő pénzügyigazgatási ügyeket, a szervezendő m. k. pénzügyminisztériumba a budai és szebeni országos pénzügyigazgatóságok teendőit beleolvasztani. Az első út szerinti szervezkedés rám nézve könnyebb és kevesebb nehézséggel járt volna s közegei munkakörük minden megháborítása nélkül működésüket megszakítás nélkül folytathatták volna, de ezen út követése háromfolyamodású kormányzati kezelést vont volna maga után, s nehézkes eljárás mellett költségesebb is lett volna. A másik út mindenesetre célszerűbb, de kivitelében nehezebb is volt. Részemről ezt választottam, mely szerint a pénzügyi kormányzat kétfolyamodású hatóság alapján szerveztetett s ezek közül a minisztérium megalakulásakor a több mint harminc pénzügyi felügyelőség, múlt évi augusztus óta pedig a 16 pénzügyigazgatóság az elsőfolyamodású, a pénzügyminisztérium pedig a másodfolyamodású pénzügyi hatóságot képezi" - indokolta döntését a miniszter a tárca 1870. évi költségvetésében.22 A pénzügyigazgatóságok feladatai összetettek voltak, amint ezt a minisztérium 1869-ben kiadott rendelete is bizonyítja. Teendőik közé tartozott az állami bevételek behajtása, az államjavak megkárosításának és a lakossági panaszok kivizsgálása, okiratok kiadása, illetékügyek (stb.) mellett, a hatékonyabb gazdálkodást célzó javaslatok készítése is.2 3 A minisztérium által elrendelt átfogó vizsgálat tanúsága szerint a pénzügyi szervek megállták a helyüket. Igaz, sok pénzügyigazgatóság létszám- és helyhiánnyal küszködött, valamint jelentéseikben a csekély fizetéseket és a pénzügyi hivatalok alacsony társadalmi népszerűségét is szóvá tették.2 4 A pénzügyi igazgatás és a minisztérium belső szerkezetének kialakítása mellett természetesen számos más kérdés és ügy is megoldásra várt. Az 1867-es esztendő jóformán teljes egészében a gazdasági kiegyezés különféle résztémáinak a tárgyalásával telt. Mint majd arról a későbbiekben bőven lesz még szó, jelentős energiákat emésztett fel évről évre a költségvetés összeállítása és a tárcákkal folytatott egyeztetések, ráadásul a kezdeti időszakban ki kellett dolgozni magának a költségvetés elkészítésének a szabályait, formai és tartalmi követelményeit is. 1869-re készült el a tárcánál az a terjedelmes kimutatás, amely a magyar állam vagyonát vette leltárba.2 5 A minisztérium és minisztere további feladatait Lónyay így összegezte: „az 1868-dik év igen munkás év volt reám nézve, a berendezés éve. Ha végiggondolom, mennyi újat kelletett a pénzügyi kormányzat terén keresztül vinni, az igazgatás mindegy ágait rendezni, átalakítani, behozni a hivatalos 22 Államköltségvetés a Magyar Korona Országai részére az 1870. évre Pest, 1870. Indoklás a Magy. Kir. Pénzügyminisztérium 1870. évre előirányzott költségeiről és kiadásairól, 1. oldal. A budai és a szebeni pénzügyigazgatóságok mellett, a harmadik Zágrábban működött 1868 előtt. 23 Utasítás a т.к. pénzügyigazgatóságok hivatása és hatásköre iránt, 1869. ápr. 13. Mrt., 1869. 479-497. 24 Lásd a pénzügyigazgatóságoknak a minisztérium körkérdésére adott válaszait: MOL К. 255. 2. tétel 1. cs. (1869). 25 Lónyay Menyhért: Az államvagyonról. Hódolatteljes előterjesztése ő csász. és apóst. kir. felségének. Buda, 1869. Magy. Kir. Egyetemi Nyomda.
