Századok – 2002
Tanulmányok - Cieger András: A számok szorításában. Lónyay Menyhért pénzügyminisztersége (1867–1870) VI/1295
1300 CIEGER ANDRÁS datokat ellátó belügyminisztériumba viszont rendszerint 10-15 ezerrel kevesebb futott be. A minisztérium osztálystruktüráját lényegében Lónyay államtitkára dolgozta ki. Gránzenstein Gusztáv már Lónyay kinevezésének előestéjén kész javaslatot küldött át miniszterének.1 8 A tárca belső szerkezete a többszöri kisebb-nagyobb átszervezések következtében lényegében 1869-re szilárdult meg: ekkor 6 főosztályra és 23 ügyosztályra tagolva működött. Az elnöki osztály Lónyay intézkedése nyomán a vitathatatlanul miniszteri döntés alá tartozó ügyeken (pl. kinevezések, bécsi ügyek, költségvetés) kívül hatáskörébe vont minden állami kiadással járó döntést, illetve az ingatlanok elleni végrehajtás elrendelését. Feltehetően az első döntést a szigorú költségvetési takarékoskodás, a másodikat pedig az adóbehajtás nagy társadalmi ellenállást kiváltó kényes természete motiválta. Mindez azonban igencsak leterhelte a minisztert és közvetlen munkatársait. „Sokszor mondtam Gränzensteinnak, hogy ne vállaljon mindent magára, a szolgálat szenved alatta és ő is tönkre fog menni. Ha egy szegény hivatalnoknak 20 frt segély volt adandó, az ily ügyet is maga intézte el, mintha az államtitkár feladata ez volna! Ha végignézed az államtitkárnak reservált ügyeket, vagyis approbatiókat [jóváhagyásokat], úgy elcsodálkozol azok nagy és valóban fölösleges során" - írta a tárca belső ügyeit jól ismerő Weninger Vince közös pénzügyminisztériumi osztályfőnök Csengery Antalnak.19 Gránzenstein 1870-ben bekövetkezett halálakor Lónyay maga is elismerte államtitkára önfeláldozó munkáját. Meleghangú levélben kérte fel Falk Miksát, a Pester Lloyd főszerkesztőjét egy nekrológ közzétételére, melyhez lényegében ő adta meg az életrajzi adatokat. A szegénységben elhunyt sokgyerekes családapa temetését a minisztérium vállalta magára. Beosztottjára így emlékezett: „éjjel nappali szorgalmas munkásság [jellemezte], melyet három éven át a magyar p.ü. minisztérium belső igazgatása és a pénzügyi kezelés rendbetartására áldozott. [...] A baráti viszony köztünk folyvást fennmaradt, 1867-ben ő volt az első, ki felhívásomra a minisztériumba mint osztályfőnök belépett, később mint h. államtitkár működött. A kiegyezésnél Bécsben velem együtt működött. Én neki sokat köszönhetek, hogy minden rendbe jött és maradt, az ő érdeme, s a fényes pénzügyi eredmények, melyek 3 év alatt mutatkoztak, az ő szigorú, becsületes igazgatásának köszönhetők."20 A legnagyobb feladatot Lónyay és beosztottai, munkatársai számára a pénzügyigazgatás országos megszervezése jelentette. Mint azt a szakirodalom is hangsúlyozza, a magyar pénzügyi kormányzat külső és belső tényezők hatására kénytelen volt jelentős mértékben támaszkodni a Bach-rendszer szervezeti felépítésére.21 Ennek ellenére Lónyay igyekezett átláthatóbbá és egyszerűbbé tenni az igazgatást, igaz ez azzal is járt, hogy a központi (minisztériumi) hivatalnoki kar fela-18 Gránzenstein Gusztáv Lónyay Menyhérthez, 1867. febr. 17. MTAK Kt. MS 5304/228. 19 Weninger Vince Csengery Antalhoz, 1870. febr. 26. Csengeiy Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései. Szerk. Csengeiy Lóránt, Bp. 1928. 548. 20 Lónyay-napló, 1870. ápr. 28. MOL. Filmtár, 37155. Gránzenstein az iratokban hol államtitkár helyettesként, hol pedig államtitkári teendőkkel megbízott miniszteri tanácsosként szerepel. 21 Szita János: Az adóigazgatás szervei a dualizmus első felében. In: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára Pécs, 1980. 385-396.; a szervezeti kérdésekhez lásd még: Pongrátz-Lukács, i. m. 9-21.
