Századok – 2002

Tanulmányok - Cieger András: A számok szorításában. Lónyay Menyhért pénzügyminisztersége (1867–1870) VI/1295

1300 CIEGER ANDRÁS datokat ellátó belügyminisztériumba viszont rendszerint 10-15 ezerrel kevesebb futott be. A minisztérium osztálystruktüráját lényegében Lónyay államtitkára dolgoz­ta ki. Gránzenstein Gusztáv már Lónyay kinevezésének előestéjén kész javaslatot küldött át miniszterének.1 8 A tárca belső szerkezete a többszöri kisebb-nagyobb átszervezések következtében lényegében 1869-re szilárdult meg: ekkor 6 főosz­tályra és 23 ügyosztályra tagolva működött. Az elnöki osztály Lónyay intézkedése nyomán a vitathatatlanul miniszteri döntés alá tartozó ügyeken (pl. kinevezések, bécsi ügyek, költségvetés) kívül hatáskörébe vont minden állami kiadással járó döntést, illetve az ingatlanok elleni végrehajtás elrendelését. Feltehetően az első döntést a szigorú költségvetési takarékoskodás, a másodikat pedig az adóbehajtás nagy társadalmi ellenállást kiváltó kényes természete motiválta. Mindez azonban igencsak leterhelte a minisztert és közvetlen munkatársait. „Sokszor mondtam Gränzensteinnak, hogy ne vállaljon mindent magára, a szolgálat szenved alatta és ő is tönkre fog menni. Ha egy szegény hivatalnoknak 20 frt segély volt adandó, az ily ügyet is maga intézte el, mintha az államtitkár feladata ez volna! Ha vé­gignézed az államtitkárnak reservált ügyeket, vagyis approbatiókat [jóváhagyáso­kat], úgy elcsodálkozol azok nagy és valóban fölösleges során" - írta a tárca belső ügyeit jól ismerő Weninger Vince közös pénzügyminisztériumi osztályfőnök Csen­gery Antalnak.19 Gránzenstein 1870-ben bekövetkezett halálakor Lónyay maga is elismerte államtitkára önfeláldozó munkáját. Meleghangú levélben kérte fel Falk Miksát, a Pester Lloyd főszerkesztőjét egy nekrológ közzétételére, melyhez lényegében ő adta meg az életrajzi adatokat. A szegénységben elhunyt sokgyerekes családapa temetését a minisztérium vállalta magára. Beosztottjára így emlékezett: „éjjel nappali szorgalmas munkásság [jellemezte], melyet három éven át a magyar p.ü. minisztérium belső igazgatása és a pénzügyi kezelés rendbetartására áldozott. [...] A baráti viszony köztünk folyvást fennmaradt, 1867-ben ő volt az első, ki felhívásomra a minisztériumba mint osztályfőnök belépett, később mint h. állam­titkár működött. A kiegyezésnél Bécsben velem együtt működött. Én neki sokat köszönhetek, hogy minden rendbe jött és maradt, az ő érdeme, s a fényes pénzügyi eredmények, melyek 3 év alatt mutatkoztak, az ő szigorú, becsületes igazgatásá­nak köszönhetők."20 A legnagyobb feladatot Lónyay és beosztottai, munkatársai számára a pénz­ügyigazgatás országos megszervezése jelentette. Mint azt a szakirodalom is hang­súlyozza, a magyar pénzügyi kormányzat külső és belső tényezők hatására kénytelen volt jelentős mértékben támaszkodni a Bach-rendszer szervezeti felépítésére.21 Ennek ellenére Lónyay igyekezett átláthatóbbá és egyszerűbbé tenni az igazga­tást, igaz ez azzal is járt, hogy a központi (minisztériumi) hivatalnoki kar fela-18 Gránzenstein Gusztáv Lónyay Menyhérthez, 1867. febr. 17. MTAK Kt. MS 5304/228. 19 Weninger Vince Csengery Antalhoz, 1870. febr. 26. Csengeiy Antal hátrahagyott iratai és feljegyzései. Szerk. Csengeiy Lóránt, Bp. 1928. 548. 20 Lónyay-napló, 1870. ápr. 28. MOL. Filmtár, 37155. Gránzenstein az iratokban hol államtit­kár helyettesként, hol pedig államtitkári teendőkkel megbízott miniszteri tanácsosként szerepel. 21 Szita János: Az adóigazgatás szervei a dualizmus első felében. In: Jogtörténeti tanulmányok. Emlékkönyv Csizmadia Andor hetvenedik születésnapjára Pécs, 1980. 385-396.; a szervezeti kérdé­sekhez lásd még: Pongrátz-Lukács, i. m. 9-21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom