Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
A BRASSÓI ÉS A NAGYSZEBENI ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR... 1291 a zálogházat is10 0 . (Ez utóbbi ugyancsak Lange alapítása) Ezekkel az alapításokkal a KAS körül kirajzolódni látszik egy közcélú gazdasági intézménycsoport. Ez mutatja, hogy a nyereség kötött felhasználása mellett is meg lehetett találni a közcélok támogatásának módját, bár nem olyan közvetlenül, mint a HAS esetében. A közösség szolgálatában A Kronstädter Allgemeine Sparkasse és a Hermanstädter Allgemeine Sparkasse korai történetéből kirajzolódó kép a tradicionális mintájú takarékpénztárak működéséről meglehetősen sokrétű. Egyértelmű, hogy a helyi társadalom elitjének, azon belül is a magyarországi reformnemzedékkel egykorú fiatalabb generációknak a közösségi felelősségvállalása nyomán jöttek létre és működtetésükben is ők játszottak kulcsszerepet. A korszakban magas színvonalú közgazdasági ismeretekkel rendelkező vezetőik kiválóan ötvözték a klasszikus takarékpénztárak népjóléti céljait a tőkefelhalmozás és tőkeallokáció gazdasági feladatával. A két szász takarékpénztár ez alapján sajátos típusát képezi a tradicionális takarékpénztárak csoportjának, melyet a tulajdonképpen bankokként funkcionáló magyarországi takarékpénztáraktól a hangsúlyozott népjóléti funkció, míg a klasszikus takarékpénztáraktól a nagybetétek gyűjtése és elhelyezése különbözetet meg. Ezen belül is két működési modell versenye figyelhető meg. A KAS biztonságra törekvő, a biztonság alapjául a formális szabályokat választó stratégiáját kellően ellenpontozza a HAS rugalmas, üzleti alapú tevékenysége, piaci alapú stratégiája. Közös azonban az intézményekben gyors térnyerésük a források és hitelek piacán, dinamikus fejlődésük és az általuk végrehajtott jelentős tőkeakkumuláció. Mindezek tükrében nyugodtan állíthatjuk, hogy a két takarékpénztár korai története gazdasági sikertörténet. Nem kevésbé volt sikeres közhasznú tevékenységük is. Betéteseik egyre emelkedő száma jelzi a bizalom erősödését, azt, hogy egyre többen választják a takarékoskodást életstratégiának. Nyereségük jóléti célra fordítása már az első a 60 forintot, a többletet közhasznú célokra szándékoztak fordítani, elsősorban az ipar fejlesztésére és az erdélyi földművelésre. A nyugdíjjogosultságot vásárlók száma 1844-ben 140, 1845-ben 281, 1846-ban 236, 1847-ben 304 volt. Az intézet azonban később túlteijeszkedett nemcsak a Barcaság, de Erdély határain is. 1870-ben volt tagja Krajnában, Csehországban, Galíciában,Romániában, Bukovinában, Morvaországban, Olaszországban, Felső-Ausztriában, Salzburgban, Bécsben sőt még Indiában (Lahoreban)(!) is. Bericht 1851. 19. ill. Johann Christian Miess: Geschichtliche Fragmente über die Kronstädter Allgemeine Pensions-Anstalt. Kronstadt 1871. 25-30. 100 Tudósítás a közgyűlésről, SW 1847. 15. A Kronstädter Priviligiertes Versatzamt 1846-ben alakult 150 darab 100 forintos részvény kibocsátásával, melyekre 5 %-os kamatgaranciát vállalt a cég. Forgalma a kezdetektől jelentős volt, és kiegészítve a takarékpénztár tevékenységét, elsősorban alacsony értékű zálogtárgyakat fogadott be, főként iparosok készáruit és kereskedők árukészletét. P1 1851-ben 8135 zálogtárgyat helyeztek el az ügyfelek 89807 forint záloghitel ellenében. Érték szerint az alábbi módon oszlottak meg: 50% 1-2 fl, 30% 3-10 fi, 12% 11-50 fi, 5% 51-100 fi és 3% 100 fl. A zálogtárgyak közül 2624 ékszer és fémtárgy volt 46438 forint hitel ellenében. A többi közt volt birkagyapjú, rókaprém, faggyú, német és magyar csizma, cipő, kalap, gyapjúkendő, flanellkendő, posztókendő, szövőszerszám, marhabőr, birka és kecskebőr, gyapjúharisnya, szíjgyártóáru. A zálogtárgyak értéke már 1848 előtt meghaladta az 50000 forintot. Vö. Bericht 1851. Anhang С.
