Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1292 EGRY GÁBOR években hozzájárult Nagyszeben átalakításához, az oktatás fejlesztéséhez, és a lakosság egészségi állapotának emeléséhez. Ezen túlmenően Peter Lange a KAS-ra támaszkodva egy intézménycsoportot hozhatott létre (nyugdíjintézet, zálogház), mely a hitelezés és az öngondoskodás újabb formáit próbálta meggyökereztetni, jórészt sikeresen. Nem kerülhető meg a kérdés, vajon játszottak-e valamilyen szerepet a szász rendi nemzet polgári nemzetté történő átalakulásában? Mint a közösség életébe szervesen integrálódó intézmények, melyek egyben a tradicionális etikai értékeket új módon érvényesítették, természetesen hozzájárultak az átalakuláshoz. Ahogyan egy korábban is jól szervezett közösség életének szerves részévé váltak és azt anyagi és erkölcsi értelemben gazdagították, természetes módon válhattak a szászok közösségi tudatának részévé, büszkeségének tárgyává. A takarékpénztárak bekerülése a szász reformprogramba legalábbis ezt mutatja. Mégis a működésüket alátámasztó ideológia nem az etnikai alapú elkülönülésre, hanem egy etnikailag vegyes közösség lokális összetartozására és kölcsönös felelősségérzetére, regionális identitásának elemire alapult. A két takarékpénztár működésének eme korai szakaszában a nemzeti eszme, különösen annak polgári változata nem jelentkezik10 1 . A két takarékpénztár alapítása és működése a polgári átalakulás fontos lépcsőfoka volt. Rendi kötöttségektől mentes, a betétesek jogegyenlőségén alapuló intézetként, egyesületi formában, a gazdaság fellendítését is célul kitűzve, abban kapitalisztikus módszereket meghonosítva tevékenykedtek. Ezek mindegyike önmagában egy-egy lépés a polgári átalakulás felé. Figyelembe véve, hogy az intézmények soha nem működhetnek az emberek és a megfelelő társadalmi környezet részvétele nélkül, a legfontosabb egy új magatartásmintának a meggyökereztetése volt. A takarékbetét révén történő takarékoskodás (majd a nyugdíjintézet Brassóban) az öngondoskodás polgári mintájának megjelenését jelentette. A polgári minták szerint átformálódó közösség pedig a korszellemnek megfelelően a modern nemzeteszme legfontosabb hordozója lesz10 2 . 101 Kivételt csak a nemzeti tartalommal erősen telített tornamozgalom határozott támogatása jelent. 102 A szász egyleteket és ezen belül a takarékpénztárakat is Ernst M. Wallner vizsgálta szociológiai modellek keretében. Ernst M Wallner-. Strukturen und Funktionen des siebenbürgischsächsischen Vereins- Genossenschafts- und Verbandswesens. Forschungen zur Volks- und Landeskunde 36. 1993/1. Megállapításai azonban elsősorban a század második felének egyleteire vonatkoznak és szétfeszítenék a tanulmány kereteit, ezért máshol kívánok részletesebben foglalkozni velük. A szászok egyleteinek jelentőségét talán a tudományos modelleknél is jobban érzékelteti Rudolf Bierbechernek, a Landwirtschaftsverein titkárának és pénztárosának véleménye: „Kis népünknek a negyvenes években kezdődő egységesülésében az egyleteket a legkiemelkedőbb tényezőknek lehet nevezni, sok szempontból'szászabbnak' az egyházuknál is, mivel nemzeti védelmet alkottak, mely annál jelentősebb volt népünknek, minél inkább elnyomta az állami mindenhatóság népünk életmegnyilvánulásait a nyilvánosságban." Rudolf Bierbecher: Unsere Vereine. In: Bilder aus der Vaterländischen Geschichte, kiad. Friedrich Teutsch. 2. köt. 481-491. idézi: Konrad Gündisch: Siebenbürgen und die Siebenbürger Sachsen. München 1998. 153-154.
