Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1290 EGRY GÁBOR be véve a németországi tornamozgalom erős nemzeti tartalmát, valószínű, hogy ez jelent meg a szászok körében is.96 A felajánlásokból kiderül, hogy egészséges bizalmatlansággal viseltettek a városi intézmények iránt, és hogy a kezdeményezések esetleges leállításából káruk ne származzon, feltételekkel biztosították magukat. Az is nyilvánvaló, hogy amennyiben nem eseti problémákról volt szó, előnyben részesítették a hosszú távú támogatást kínáló megoldásokat. Ennek érdekében nem riadtak vissza az intézet tőkéinek rugalmas kezelésétől sem. Ezzel szemben a KAS alapszabálya megszabta, hogy a nyereség egy negyedét a kórházi alapba kell befizetni. Mivel a KAS nyeresége kisebb mérlegfőösszeg és alacsonyabb forgalom mellett alacsonyabb volt a HAS-énél; ez 1838 tói 1847-ig kb. 22200 forintot tett ki. Ennek negyede, vagyis mintegy 5500 forint gazdagította a kórházi alapot. A támogatás jelentős volt, amit a KAS vezetői érzékeltek is, és felhívták rá a figyelmet, bízva abban, hogy hamarosan a takarékpénztár lehet a kórház finanszírozója.9 7 Bár ez az elképzelés végül nem teljesült, a százas tanács 400 forintjának elhelyezése mégis kiváló döntésnek bizonyult. A nyereség negyede 1847-re az eredeti 400 forint több mint 13 szorosát tette ki, ami már önmagában is jelzi a befektetés kiváló voltát. Még jelentősebbnek tűnik a támogatás, ha megvizsgáljuk a helyét a kórház forrásai közt. A legjelentősebb az intézmény bevételeinek sorában a Stadtallodialcasse évi 2253 forintos támogatása volt, ezt a betegek befizetései követték, majd a Sparcassa hozzájárulása következett. Az összes bevétel 4500-5000 forint volt évenként. Az 1841/42-es évben a bevételek 10,75 százaléka származott a takarékpénztártól, 1845/46-ban már 16,7 százaléka. Ennek jelentőségét mutatja, hogy 1845/46-ban 540 forint folyt be a 15915 forintos kórházi alap kamataiból.9 8 Ezzel összevetve a takarékpénztár évi kifizetései igen jelentős tőke kamatát jelentették. Bár a nyereség felhasználása a KAS esetében kötött volt, szükség esetén megtalálták a megoldást egyéb közhasznű célok támogatására. Szükség esetén, mint az 1844. június 30-i tűzvész, azonnali segélyt — ekkor 500 forintot — utaltak ki. Egyéb esetben pedig üzleti alapon támogatták az erre alkalmas alapításokat. Az 1845-ben Lange részvételével alapított Altalános Nyugdíjintézet számára előleget nyújtottak, melyet folyamatosan megújítottak. Ennek összege 1846. majd 1847. végén is 12000 forint volt.99 Szintén támogatták pénzeszközök folyósításával 96 A nagyszebeni Tornaegylet 1845-ben alakult, a brassói 1847 márciusában, a holsteini Theodor Kühlbrandt irányításával. Vö. Carl Göllner: Die Siebenbürger Sachsen in den Jahren 1848-1918. Köln-Wien 1988. 278-279. (Göllner 1988) ill. Karl Thomas: Das Schulwesen. 5. Das Turnen. In: Das sächsische Burzenland. Kronstadt 1898. 335. Az 1848 augusztusában Medgyesen alakult Sächsische Jugendbund a nemzeti erénynek tartott tetterő, áldozatkészség és eszmei tisztaság megteremtésében fontos szerepet szánt a tornának. Tagjai nemzeti elkötelezettségét mutatja, hogy nagy számban léptek be a szász önkéntes zászlóaljakba. 97 Tudósítás a közgyűlésről, SW 1839. 4. jan. 24. 98 SW 1843. 64. aug. 10. ill. SW 1847. 58. júl. 22. A kórház egészségügyi jelentőségét mutatja hogy 1842/43-ban 294 beteget ápoltak, 234 férfi és 33 nő gyógyultan távozott. 11-en orvosi kezelés alatt maradtak. A kezelések során 9 nagy és 20 kisebb operációt végeztek. Vó. SW 1844. 7. jan. 21. 99 SW 1847. 15. febr. 22. ül SW 1848 12. febr. 10. A nyugdíjintézet az éves nyereség 10 százalékát igazgatási költségekre fordította, 30 százalékát a törzstőkéhez csatolta, 60 százalékát, a törzstőke kamatainak 90 százalékával a nyugdíjak folyósítására szánta. Amint ez utóbbi meghaladja
