Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1286 EGRY GÁBOR Másfél évvel később egy újabb vezércikk — címe Amortisation und Zinsenherabsetzung — a két takarékpénztár szerepét hangsúlyozza a kamatok csökkenésében. Egyben sürgeti az amortizációs — rendszeres, előre meghatározott tőketörlesztésen alapuló — kölcsön bevezetését, mint a továbblépés feltételét.83 A takarékpénztárak növekvő elfogadottságát érzékelték azok alapítói is. A közgyűlési beszámolók rendszeres témája volt, hogy egyre többen bízzák megtakarításaikat a takarékpénztárra, amely így egyre inkább teljesíti alapvető célját, a szegényebb rétegek felemelését. Rendre említették a gyermekeik számára takarékoskodó szülőket és az ajándékaikat takarékbetétben elhelyező gyermekeket is. Mellettük a fiatal iparosok és szolgálók azok, akik elkezdték a takarékoskodást, míg a parasztok takarékoskodásával elégedetlenek voltak a takarékpénztár vezetői.8 4 Az alapvetően pozitív hangulat olykor odáig ragadta a brassói szenátorokat, hogy megelőlegezték maguknak utódaik áldását is.8 5 Természetesen az elfogadás nem ment egyik napról a másikra, minthogy a takarékpénztárak üzletének kibontakozása problémákat is szült, melyek a szász társadalom befolyásos rétegeiben ellenérzéseket keltettek. Mindez szervesen hozzá tartozik a takarékpénztárak recepciójának kérdéséhez. A lakosság takarékpénztárral kapcsolatos, az újnak és ismeretlennek szóló fenntartásai szükségessé tették, hogy a KAS a Siebenbürger Wochenblatt 1838. március 30-i számában részletesen taglalja a takarékpénztár céljait és pozitív hatásait.86 Eszerint a takarékpénztár haszna először is abban áll, hogy az adott pillanatban hat százalékra el nem helyezhető pénz legalább négy százalékot kamatozik. Másodszor 'a takarékpénztár a legjobb hely az olyan kis összegeknek, amik nem kölcsönözhetőek. Emellett jóval kevésbé kockázatos, mint kölcsönt adni bárkinek, aki aztán esetleg nem fizeti azt vissza. Harmadszor a takarékbetét a legjobb módja a mindennapi takarékoskodásnak. A takarékoskodás pedig rendre és tisztességre nevel, így a mestereknek és munkaadóknak is érdeke segédeiket és szolgáikat takarékoskodásra serkenteni. Negyedszer a betétkönyv a legelfogadhatóbb és legelőnyösebb kaució lehet, ami ráadásul kamatozik is. Ötödször a takarékpénztár jó megoldás azoknak is, akik összegyűjtött pénzüket valamely fizetési kötelezettség (pl. házbér) teljesítéséig megőrizni akaiják.8 7 Látható, hogy az alapgondolat, a szegényebb rétegek takarékosságra nevelése, milyen erősen jelenik meg az okfejtésben. Nem egyszerűen személyes érdekként, hanem az ő felemelésük által a közösség érdekeként. A takarékosságra nevelés pedig nem csak a takarékpénztár feladata, hanem mindazoké, akik befo-83 SB 1846. 93. nov. 23. 84 Vó. Tudósítás a közgyűlésről, SW 1838. febr. 9., 1839. 4. jan 24., 1841. 10. febr. 4, 1842. 10. febr. 3., 1843. 13. febr. 12., ill. SB 1844. 11. febr. 6.1845. 13. febr. 14. 85 „ és meg lehetünk győződve arról, hogy utódaink ezen közhasznú intézet alapítóit és előmozdítóit áldani fogják." (az én fordításom - EG) Tudósítás a közgyűlésről, SW 1843. 13. febr. 12. 86 SW 1838. 13. márc. 30. 87 Ennél a pontnál a szöveg rendkívül emelkedetté és költőivé válik. „ denn aus dem eigenen Kasten nimmt der ärmere Mensch, wenn die Noth ihm drängt, seinen Reichtum bald wieder weg, und dann ist am Michaels [] kein Geld mehr da." (Magyarul: „aztán a szegény ember, mikor a szükség kényszeríti, ládikájából gazdagságát hamar előveszi és Szent Mihálykor [] nincs már több pénze.")
