Századok – 2002
Közlemények - Roselli Alessandro: A francia munkásmozgalom és az 1934. februári és júliusi osztrák politikai válság I/111
A FRANCIA MUNKÁSMOZGALOM ÉS AZ 1934-ES OSZTRÁK VÁLSÁG 131 fisták.11 3 Közben Ausztriából két hír érkezik: megalakult az új osztrák kormány a keresztényszocialista Kurt von Schuschnigg kancellár vezetésével, továbbá megkezdődött Dollfuss gyilkosainak a pere.114 Nem érdektelen, hogy a két hírt nem kíséri semmilyen kommentár. S valóban, mivel az új kancellár ugyanabból a keresztényszocialista pártból került ki, mint Dollfuss, a lap szerint — legalábbis egyelőre — nem várhatók változások Ausztriában. Ami Dollfuss gyilkosainak perét illeti, a francia szocialistákat nem különösebben érdekli, mi lesz egy gyilkos gyilkosainak a sorsa. Ezt követően a francia szocialista napilap érdeklődése Ausztria helyett egyre inkább a náci Németország felé fordul. Épp ezzel kapcsolatosan kerül szóba az osztrák helyzet, amikor von Papén bécsi küldetéséről adnak hírt. Hangot adnak ama meggyőződésüknek, hogy von Papén diplomáciai úton egy náci kormányt készít elő Bécsben. Ezt a kormányt, legalábbis kezdetben, az osztrák nácik és a Heimwehr koalíciója alkotná, hogy aztán átadja helyét egy csupa nácikból álló kormánynak.115 Ausztria jó néhány nap elteltével kerül szóba ismét, mégpedig egy belpolitikai vita kapcsán. Arról a 350 millió frankos kölcsönről van szó, amit Dollfuss kért Bécs számára egy francia bank-konzorciumtól (valószínűleg az 1934. februári ágyúzásokban félig lerombolt városrészek helyreállítására). A francia szocialisták úgy látják, egyetlen frank kölcsönt sem szabad folyósítani sem a bécsi hóhérnak, sem utódainak.11 6 Legközelebb csak augusztus 12-én találunk két cikket a szocialista napilapban, amelyek az osztrák helyzettel foglalkoznak. Az első cikk témája egy lehetséges Habsburg-restauráció. A terv mögött a Heimwehr áll, de annak viszont Mussolini diktál. A szerző úgy véli, Schuschnigg erről a tervről fog tárgyalni következő olaszországi útja alkalmával.117 A második cikkben viszont az osztrák történések inkább arra szolgálnak, hogy a szocialisták újabb vitát nyissanak a francia kormánnyal. Hangsúlyozzák, hogy az a válasz, amit a külügyminiszter, Barthou adott a szocialista képviselőnek, Guernut-nek a Hirtenbergügyről, egyáltalán nem cáfolja azokat a következtetéseket, amelyekre a szocialista napilap jutott 1933-ban, vagyis hogy Dollfuss hazudott ebben a témában.11 8 Az utolsó reagálás az osztrák helyzetre a lap augusztus 23-i számában történik Mussolini és Schuschnigg Firenzében lezajlott találkozója kapcsán. Itt felhívják a figyelmet az olasz és az osztrák kormány közeledésére, a következményeket pedig könnyű kitalálni.11 9 Majd a lap érdeklődése döntően a náci Németország és a nemzetközi válsághelyzet egyéb aspektusai felé fordul. A francia szocialisták az 1934. júliusi ausztriai események kapcsán is figyelemreméltó éleslátásról tettek bizonyságot, hiszen megértették, hogy itt a februári történések logikus következ-113 Léon Blum cikke Jean Jaurés-ról: „Le Populaire", 1934. VII. 31. Ebben a számban űjra olvasható Jaurès utolsó cikke, amely 1914. augusztus 1-én jelent meg a „L'Humanité" (akkor még szocialista napilap) hasábjain. 114 „Le Populaire", 1934. VII. 31. Schuschnigg kancellári beiktatásáról, lásd még a 64. jegyzetet. 115 André Leroux cikke, „Le Populaire", 1934. VIII. 2. Lásd még a 61. jegyzetet. 116 André Leroux cikke, „Le Populaire", 1934. VIII. 6. 117 André Leroux cikke, „Le Populaire", 1934. VIII. 12. Lásd még a 44. és a 65. jegyzetet. 118 Oreste Rosenfeld cikke, „Le Populaire", 1934. VIII. 12. A Hirtenberg ügyről, lásd még a 65. jegyzetet. 119 André Leroux cikke, in „Le Populaire", 1934. VIII. 23. Lásd itt még a 65. jegyzetet.
