Századok – 2002

Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261

A BRASSÓI ÉS A NAGYSZEBENI ÁLTALÁNOS TAKARÉKPÉNZTÁR... 1265 16-án közölte a brassói magisztrátussal, tíz lényegtelen pont módosítását kérve, ami 1835. július 15-én meg is történt, és nyilvánosságra hozhatták a statútumot.1 7 A magisztrátus Johann Georg von Albrichsfeldet bízta meg , hogy a szük­séges iratok elkészülte után tegye meg a megfelelő lépéseket. Aki a takarékpénz­tári egyletbe (Sparcassaverein) be kívánt lépni, az Albrichsfeldnél jelenthette be szándékát. 1835. augusztus 26-án az egylet kérte a magisztrátust, hogy nyomtatott felhívásokban szólítsa fel a brassói honoráciorokat és néhány jobb kézművest a csatlakozásra. Kijelölték a takarékpénztár helyét és működési idejét is. Hivatali helyiség lett a százas tanács szobája, hivatali nap minden szombat délelőtt. 1835. október 7-én a százas tanács is elfogadta a tervet. Végül 1835 november 18-án a Sparcassaverein megtartotta alakuló ülését, ekkor még 54 alapítóval, akikhez ha­marosan még 27-en csatlakoztak.18 Nagyszebeni Altalános Takarékpénztár Míg a brassói takarékpénztár alapítóinak valóban meg kellett küzdeniük a bürokráciával, hogy tervük valóra váljon, addig a szebeniek immár kitaposott ös­vényen haladtak. Elképzeléseik viszonylag gyors megvalósulását minden bizony­nyal segítette, hogy előttük nem csak a brassói, hanem a pesti és az aradi taka­rékpénztárak is megszerezték az uralkodói jóváhagyást. Az udvari és kormány­hatóságok immár nem feltétlenül valamiféle gyanús újításként kezelték a taka­rékpénztárt, hanem megszokott intézménynek, melynek engedélyezése bevett ru­tinművelet. Ezzel együtt a nagyszebeni takarékpénztár alapítástörténete sem nél­külözi Peter Lange megfelelőjét, az erős, tettre kész személyiséget. Friedrich Mi­chael Herbert 1802. május 16-án született Kolozsvárott, ahol apja evangélikus lelkész volt. A kolozsvári unitárius kollégium diákja volt, majd 1821-ben Maros­vásárhelyt a királyi táblán lett jurátus. 1823-ban leteszi vizsgáit és 1824-ben a Guberniumnál gyakornokoskodik. Ekkor kerül életének legfontosabb választása elé. Mint azt apjához, aki ekkor már Szászsebes városi lelkésze, írott levelében megfogalmazza, előtte áll a hivatali felemelkedés útja a Guberniumon majd a kancellárián keresztül, vagy pedig a tisztség vállalása a városi közéletben. Bár ez utóbbiról nincs jó véleménye — elítéli a kicsinyes intrikákat és belharcokat — mégis ezt választja, mert nem akar elszakadni szülőföldjétől.19 1824-től Nagyszebenben a magisztrátus mellett gyakornokoskodik, 1830-tól Universitäts-Archivregestrant (a Szász Nemzeti Egyetem levéltárának tisztviselő­je) lesz, majd 1836-tól Szeben-szék árvafelügyelője {Territorial- und Pupillarins­pektor). Végül 1841-ben eljut a szenátori tisztségig.20 17 Vö. Thör 1909. 18 Vö. Thör 1909. 19 Dr. Carl Wolff (szerk.):Die Geschichte der Hermannstädter Allgemeine Sparkasse während der ersten fünfzig Jahre ihres Bestandes 1841-1891. Hermannstadt 1891. 1-6. (a továbbiakban Wolff 1891) 20 Uo. Nem érdektelen, hogy Herbert 1830-ban feleségül vette Karolina Amalia Pildnert, a homoródi ev. lelkész leányát. Már szenátorként részese volt az Altschiffahrisgesellschaft, (egy az Olt hajózhatóvá tételét szorgalmazó társaság) alapításának.. Szintén alapítója majd pénztárosa a sztea­ringyertyagyárnak és alapítója, majd később elnöke a cukorgyárnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom