Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1266 EGRY GÁBOR Herbert is talált támogatókat tervéhez, bár kétségkívül kevésbé volt hivatalos háttere, mint Langénak. Azonban ekkor már sokkal kevesebb bürokratikus akadályt kellett leküzdeni az elképzelések valóra váltásához, mint egy évtizeddel korábban. így az uralkodó 1841. június 5-én, Hofzahl 2599/1841 számmal kiadta a statútumok megerősítéséről szóló rendelkezését és 1841. november 21-én sor került az egyesület alakuló ülésére, a Bürgerverein helyiségében.21 Kétségtelen, hogy Lange részéről sokkal nagyobb erőfeszítést kívánt az alapítás. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy az úttörő kezdeményezést elsőként próbálta megvalósítani. Azonban nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy (mint ezt részletesebben is látni fogjuk) a KAS sokkal szorosabban kötődött a helyi hatalmi intézményekhez, mint nagyszebeni társa és így az alapítás során meg kellett küzdenie a magisztrátus véleményváltozásával is. Ellenben Herbert inkább épített a magánkezdeményezésre és intézményét sokkal lazább, elsősorban személyi szálak fűzték a szebeni magisztrátushoz is. Ebből a szempontból sokat mondó lehet Lange és Herbert további pályafutásának különbsége is. Míg Lange az államigazgatásban fut be jelentős karriert, addig Herbert megmarad szenátornak és üzletembernek. Míg Lange későbbi alapításai is a közösségi gondoskodást helyezik előtérbe, (ez részben még a Zálogházra is igaz), addig Herbert üzleti jellegű vállalkozások tevékeny részesévé lesz. Nyugodtan mondhatjuk, hogy míg Lange számára a közösség jóléte erősebben kötődött a bürokratikus-igazgatási mechanizmusokhoz, addig Herbert inkább a magánkezdeményezésen alapuló gazdasági aktivitást tartotta elsődlegesnek ehhez. És ez a különbség, mint látni fogjuk, meg is jelent a két intézmény működésében.22 ALAPÍTÓK, SZERVEZET A két intézet szervezetét alapvetően meghatározta, hogy egyesületi formában működtek. A szervezeti forma már magában is hangsúlyozta, hogy nem üzleti vállalkozásnak tekintették alapítóik, hanem jótékony célú szervezetnek. Egyesületi taggá lehetett, aki legalább tíz konvenciós (ezüst) forintnyi2 3 betétet helyezett el, és vállalta, hogy azt öt évig nem veszi fel.2 4 Az alapítást követően a tagfelvételről a közgyűlés döntött, s bár főszabályként megmaradt a tíz forintnyi betét kötelezettsége, esetenként a közgyűlés ettől eltekinthetett.25 A közgyűlést mindkét helyen évente legalább egyszer, a számadások megtárgyalására össze kellett hívni. Természetesen az operatív irányítás nem lehetett a nehezen összehívható és nehézkes közgyűlés feladata, ezért egy közgyűlést helyettesítő választmányt 21 Uo. Az alakuló ülés jegyzőkönyvét lásd uo. a Függelék V-VIII. oldalain. 22 Természetesen meg kell említeni, hogy az anyai és apai ágon is lelkészi családból származó, házastársául is egy lelkész lányát választó Herbert éppen úgy erkölcsi felelősséget érzett legszélesebb értelemben vett polgártársainak jóléte iránt, mint Lange. 23 Bajor-osztrák megállapodásban megállapított pénzláb alapján vert fémpénz. A rövidítése: C.M., vagyis Conventions-Münze. 24 Vo. Thör 1909., Rudolf Thör: Die Kronstädter Allgemeine Sparkasse in den Jahren 1835-1909. Kronstadt 1910. (a továbbiakban Thör 1910), ill. Wolff 1891. 25 így a KAS tagjai közé 1840-ben felvettek egy ügyvédet, aki betét helyett a jogi ügyek vitelét vállalta. Mivel ez csak csekély anyagi előnyökkel járhatott, a tény mutatja a tagság presztízsét éppúgy, mint a jótékonyság etoszának hatását. Thör 1910. 36.
