Századok – 2002
Tanulmányok - Egry Gábor: A Brassói Általános Takarékpénztár és a Nagyszebeni Általános Takarékpénztár korai történetének néhány jellegzetessége 1835–1848 VI/1261
1264 EGRY GÁBOR Wirksamste Mittel zur Erhöhung des Gewerbefleißes, zu wecken und lebendig zu erhalten".12 Már 1827-ben tervet dolgozott ki, melyben az 1819-ben alakított Erste Österreichische Sparkasse mintájára hasonló intézmény alapítását javasolta. Elképzelését eljuttatta Josef Trausch brassói főjegyzőnek, aki hamarosan támogatókat talált a magisztrátusban, elsősorban a fiatal szenátorok közt, Stephan v. Closius, Karl Myß, Johann Tartier, Friedrich Wächter, Honorius v. Gaudy, Wilhelm v. Brennerberg és Paul Römer személyében.13 Vélhetően az ő javaslatukra került sor a tervezet megtárgyalására az 1828. jan. 26-i ülésen. Itt támogatásra méltónak ítélték a tervet és a tagokat, valamint a százas tanács tagjait is visszavonhatatlan betétek és felajánlások megtételére szólították fel. A százas tanács 1828. február 25-én tárgyalta az ügyet és mint „nem öncélú, minden elismerést megérdemlő patriotizmus" megnyilvánulását támogatandónak ítélték. Felajánlották azt a 400 konvenciós forintot, amit a polgári kórház létesítésére szántak, azzal a kikötéssel, hogy a kórházat a takarékpénztár is támogassa. Az ülést követően az iratokat gyorsan köröztetni kezdték a szenátorok közt, így már 3 hét alatt végleges döntést hozhattak, amihez csak a Gubernium megerősítése hiányzott.1 4 Azonban a tervezet nem jutott el a kormányhatóságokhoz. A magisztrátus jegelte a kezdeményezést és 1829. január 14-én elrendelte az iratok irattározását „megfelelőbb idők és körülmények bekövetkeztéig". Csak az időközben magisztrátusi titkárrá lett Karl Myß fellépésének köszönhető, hogy a terv nem került végleg süllyesztőbe. Ő elérte, hogy végül 1829. július 22-én átküldjék azt a Guberniumnak.15 A bürokratikus akadályok azonban nem hárultak el. Langénak két évébe telt, míg elérte, hogy az iratok végre átkerüljenek az erdélyi Udvari kancelláriához, ahol 1832. augusztus 16-án megszületett a döntés: Továbbra is várni kell! Ennek indoklását az ez alkalomból született uralkodói leirat tartalmazta. Eszerint az uralkodótól nem áll távol a terv megerősítése, mivel azonban a felteijesztett statútum a bécsi Erste Österreichische Sparkasse mintájára készült, melynek statútumai épp revízió alatt vannak, ezért meg kell várni megerősítésüket, majd azokat az Erdélyi Nagyfejedelemség viszonyaihoz kell igazítani. Minderről majd királyi leirat útján értesül a Magisztrátus.16 Lange azonban nem kívánta megvárni a végeláthatatlant, és új statútumot írt, ezúttal nürnbergi mintára. Ezt a magisztrátus, amely ekkor már inkább magáénak érezte a kezdeményezést, 1833. március 20-án átküldte a Guberniumhoz. Innen megint lelassult az ügyintézés, de végül 1835. június 3-án, Hofzahl 2359/1835 számmal kiadásra került a királyi megerősítés. Ezt a Gubernium június 12 Rudolf Thör: Gründungsgeschichte der Kronstädter Allgemeine Sparkasse. Die Karpathen 1909/10, 475-481. (A továbbiakban Thör 1909.). „A takarékpénztár lehetőséget kell adjon a gyári munkásoknak, kézmûveslegényeknek, szolgáknak, napszámosoknak (akik nem mindig találnak valakit, aki oly csekély összegeket kamatoztatni hajlandó), hogy takarékoskodjanak, azért, hogy a takarékosság szellemét, mely a legerősebb védelem az elszegényedés ellen, a leghatékonyabb eszköz a müszorgalom emelésére, felébressze és életben tartsa. " 13 VÖ. Thör 1909. 14 Vö. Thör 1909. 16 Vö. Thör 1909. 16 Vö. Thör 1909.
