Századok – 2002
Kisebb cikkek - Egy Kéthly Anna levél 1960-ból (Közli: Korbuly Dezső és Vida István) V/1211
1216 KISEBB CIKKEK A német bevonuláskor én illegalitásba mentem. Szakasits és néhány szakszervezeti vezető, valamint Szeder Ferenc Budapesten maradtak1 9 , a párt háború előtti főtitkárával, Mőnus Illéssel együtt.2 0 Szakasits ekkor tárgyalásba kezdett az illegális kommunista vezetőkkel, akikkel megegyezést kötött, hogy a háború befejezése után a két párt egyesítésére „törekednek", de a szakszervezeteket azonnal közös vezetés alá helyezik. A megegyezés szerint a szakszervezetek elnöki tisztét szociáldemokrata, főtitkári tisztét kommunista tölti be. Ez világos árulás volt, mert a mi szakszervezeti rendszerünkben a főtitkár a fő irányító személy, az elnök jobbára csak reprezentál. Ezt a megegyezés-tervet a tárgyalás eredményéről értesített szakszervezeti vezetők, Szeder Ferenc, Mónus Illés és mások nem fogadták el. Kijelentették, hogy ilyen fontos kérdésben csak a háború utáni tisztultabb levegőben összeülő pártkongresszusnak van joga határozni. Azok, akik a megállapodást ellenezték, különös módon mind elpusztultak. Szeder Ferenc is úgy menekült meg a nyilasoktól (a többieket a nyilasok pusztították el), hogy vidékre ment és ott bújt el. Az eredeti megegyezés példányát, amelyet a szakszervezeti vezetők és a többiek visszau-19 Szedert 1944. március 19-én a németek letartóztatták, de sikerült kalandos körülmények között megszöknie. Később a magyar rendőrség is elfogta, de mentelmi jogára tekintettel szabadlábra helyzeték. Ezt követően vidékre, Tolnára költözött és ott várta be a felszabadulást. (Életrajzát lásd: Az 1945. évi november 29-re összehívott Nemzetgyűlés almanachja. 1945. november 29-1947. július 25. Főszerk: Vida István. Magyar Országgyűlés. Bp., 1999. 564-566. — A továbbiakban: Almanach 1945-47.) 20 Mónus 1933 és 1936 között volt az MSZDP főtitkára. (Életrajzát lásd: A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. 1999. 432-433.) 21 Okmány eredeti példánya 1956-ban Rákosi páncélszekrényéből került elő, s 1958-ban a Párttörténeti Közleményekben publikálták. 22 Az igazság az, hogy nemcsak Szakasits, de Bán, Bechtler Péter, Kőműves József, Száva István tasítottak, és ezt a példányra rá is írták, később Szakasits megsemmisítette.2 1 Szakasits átvészelte a nyilas uralmat. Meggyőződésem szerint (amit, sajnos, igazolni nem tudok) a többieket a tárgyaláson részt vett kommunisták juttatták nyilaskézre.2 2 A felszabadulás után Szakasitsot körülvették olyan fellow traveller-intellektuelek, akik azelőtt még a táján sem jártak a szocdem pártnak. Legközvetlenebb munkatársa, titkárnője23 , Horváth Mártonnak, a Szabad Nép főszerkesztőjének2 4 , ennek a hírhedt Rákosi-cselédnek a sógornője volt. A titkárnő férje illegális kommunista volt, munkatáborban pusztult el. Orosz tolmácsa a NKVD alkalmazottja volt.2 5 Mint polgármesternek26 szintén kommunista titkára volt, aktív párttag. Ha ezek miatt szemrehányást tettünk neki, fölényesen azt felelte, hogy még abban az esetben is, ha a két párt — szerinte a párttagok beleegyezésével — egyesülne, mi volnánk a vezetők ebben a szövetségben. Nekünk van nagyobb politikai gyakorlatunk és tapasztalatunk — állította —, és mi ismerjük jobban a magyar viszonyokat. Engem egyszer meg is fenyegetett, hogy bezárat a bolondok házába, mert és sokan mások átvészelték a német megszállást és Szálasi országlását. Mónus Illés, Kabók Lajos és Karácson Sándor a nyilas terror áldozatai lettek, mindhármukat a nyilasok a Dunába lőtték, semmiféle bizonyíték nem támasztja alá, hogy őket, vagy más szociáldemokrata vezetőt apáitköz tárgyalásokon résztvevő kommunisták, Rajk László, vagy Kállai Gyula szándékosan elárulták volna a nyilasoknak. 23 Schiller Dénesné 24 Horváth Márton 1945 és 1948 között aSzabad Nép felelős szerkesztője volt, a főszerkesztőt Révai Józsefnek hívták. 25 Nem sikerült tisztáznunk., hogy kiről van szó. 26 Szakasits nem volt Budapest polgármestere, hanem 1945 márciusától 1948 szeptemberéig a budapesti törvényhatósági bizottság elnöki tisztét töltötte be.
