Századok – 2002
Közlemények - Tolnay Gábor: A „Dévaványai Köztársaság” V/1161
A „DÉVAVÁNYAI KÖZTÁRSASÁG" 1167 Elment a levél, s néhány nap múlva — ami azokban az időkben igen gyakori volt — nyilvános népgyűlést tartottunk a piactéren. A gyűléseket mindig a nemzeti bizottság rendezte, azokon valamennyi párt megbízottja beszélt. Érdekes formája alakult ki ily módon a közügyek nyilvános tárgyalásának, a pártvezetők és a tömegek közvetlen érintkezésének. A mostani gyűlésen Dékány Imre is felszólalt, elég zavarosan beszélt, majd benyúlt a zsebébe, előhúzott egy levelet, felmutatta: - Nézzék, ez az igazságügyminiszter levele. Hív, hogy menjek el Debrecenbe. De nem megyek! Jöjjön ide a miniszter, ha beszélni akar velem! Itt én vagyok a miniszter. így tudtuk meg, hogy a rendőrparancsnokunkat ügyei tisztázása végett Debrecenbe hívták. A gyűlésen történteket megírtam Kovács Kálmán igazságügyi államtitkárnak. Néhány nap múlva személyesen eljött Dévaványára. A nemzeti bizottság ülésén tanácskoztunk, mit lehetne tenni. Az államtitkár kijelentette, ha kívánjuk, ő azonnali hatállyal felfüggeszti Dékány Imrét. Mi azonban úgy gondoltuk, ennek nem sok eredménye volna, Dékány Imre ennek ellenére a helyén maradna. Kovács Kálmán ezt a vélekedésünket nem tudta megcáfolni, csak annyit ígért, valami más megoldást keres, bízzunk benne. A megoldás azonban elég sokáig késett, a helyzet pedig mind tűrhetetlenebbé vált. Dékány beköltözött a község tulajdonát képező Vadkacsa szálloda és étterembe, ott valóságos főhadiszállást, szinte udvartartást rendezett be magának, a költségeket természetesen a község pénztárából kellett fedezni. Éjjel-nappal felnyergelt hátasló állt a Vadkacsa előtt, hogy tetszése szerint jöhessen-mehessen. Mi pedig továbbra is tanakodtunk a nemzeti bizottságban, hogyan segíthetnénk a kialakult szerencsétlen állapoton. Az egyik ülésen a kommunista párt két megbízottja, Lengyel Ignác és Bertalan Imre párttitkár a törvénytelenség, a garázdálkodás megszüntetésére indítványozta: a nemzeti bizottság azonnali hatállyal függessze fel tisztségéből Dékány Imrét, hiszen Dékány a tisztséget tőlünk kapta. Határozatunkat befejezett tényként közöljük a szovjet városparancsnokkal, ők úgy gondolják, döntésünket a parancsnok tudomásul fogja venni. Nehéz vita után elfogadtuk a kommunistapártiak indítványát, azzal, hogy Dékány Imrét azonnal behívjuk a nemzeti bizottsághoz, közöljük vele a döntést. Utódját is kijelöltük. Elküldtünk Dékányért és nem csekély izgalammal vártuk mindannyian, mi lesz. Mikor megjelent, a nemzeti bizottság nevében közöltem vele határozatunkat, felszólítottam, adja át hivatalát. Dékány mintha kissé meghökkent volna, majd gúnyosan mindössze ennyit szólt: -Úgy! Sarkon fordult és elment. Mi pedig együtt maradtunk, nagy tanácstalanságban. Tűnődésre azonban nem sok időnk maradt. Rövidesen megjelent Dékány hat fegyveres rendőrrel, szidalmazta a nemzeti bizottságot, közölte, hogy engem azonnal letartóztat, a többieket egyelőre nem bántja. Felszólított, azonnal menjek velük.