Századok – 2002
Közlemények - Roselli Alessandro: A francia munkásmozgalom és az 1934. februári és júliusi osztrák politikai válság I/111
A FRANCIA MUNKÁSMOZGALOM ÉS AZ 1934-ES OSZTRÁK VÁLSÁG 113 csak fantáziadúsan — az osztrák területek lehetséges felosztását Németország, Olaszország és Magyarország között.9 Miközben a lap továbbra is követi az osztrák eseményeket,1 0 figyelmet érdemel egy újabb állásfoglalás (bár teljesen hibás feltevéseken alapszik), amelyben összekapcsolják az aktuálisan Bécsben történteket az 1933. elején Németországban lezajlott folyamatokkal. Ebben az esetben a hiba ott van, hogy történelmi folytonosságot állítanak fel Hitler németországi hatalomátvétele, valamint az osztrák munkásmegmozdulások csaknem egy évvel későbbi elfojtása között. Valójában az osztrák kancellár, E. Dollfuss az 1934. februári munkásfelkelés leverésével nem tett mást, mint pontot tett egy tekintélyelvű, korporativ állam kiépítésének a végére. Dollfuss elképzeléseiben ennek az államnak a fasiszta Olaszország szolgált modelljéül, amely 1934. februáijában megmutatta antiszocialista irányultságát, néhány hónappal korábban pedig náciellenes tendenciáit.11 Rögtön ezután viszont a francia kommunista újságban hírül adják a bécsi felkelés végét, s miközben újfent árulással vádolják az osztrák szociáldemokratákat, lelkesen dicsérik a bécsi munkások ellenállását, amely Dollfuss represzsziója ellenére is folytatódik.12 Ám a bécsi munkásfelkelés vége nem jelenti azt, hogy ettől kezdve az FKP lapja számára érdektelenné válna az osztrák válság. Ellenkezőleg, ha Ausztriában immár nincs is mit tenni, amivel meg lehetne akadályozni egy erős állam megteremtését, a lapban folytatódnak a híradások az ország más részein folyó ellenállásról és a leverésükre foganatosított intézkedésekről.1 3 Tehát folytatódik a bécsi események taglalása. Ezek kapcsán észrevételezik, hogy a felkelés hatékonyabb leverésének érdekében a Dollfuss kormány nem késlekedett bevetni a kommunizmus kísértetének rémét. Majd a lap ezúttal is erősen támadja a SZMI-t és az Osztrák Szocialista Pártot (SPO).1 4 Annak ellenére, hogy a munkásmegmozdulás vereséget szenvedett, az 1934. februári osztrák válság nem tűnik el végleg az FKP lapjának hasábjairól: egyfelől hírül adják, hogy szolidaritási tüntetésre került sor 9 Az OKP felhívása és D.R. (Daniel Renoult) cikke: „L'Humanité", 1934. П. 15. A cikk szerzője némileg zavarosan beszél az olasz-osztrák-magyar tárgyalásokról, amelyek egy vámunió létrehozását célozták, egyébként sikertelenül. A tárgyalásokról E. Collotti: Il fascismo e la questione austriaca, 11-12. С. Di Nola: Italia e Austria, 247-248. 10 Az osztrák felkelés tovább terjedéséről és megerősödéséről: „L'Humanité", 1934. II. 16. 11 Marcel Cochin cikke, „L'Humanité", 1934. II. 16. A szerző történelmi kontinuitásról beszél az 1933. februári-márciusi német események, valamint az 1934. februári osztrák események között. Nem veszi észre, hogy ami Ausztriában történik, az éppen az ellentéte annak, ami egy évvel korábban történt. Az 1933. februári-márciusi német eseményekről William L. Shirer: Storia del Terzo Reich, Torino, Einaudi 1962, 208-216. Az 1934. februári osztrák eseményekben a némettel ellentétes tendenciákat lát E. Collotti: Considerazioni sull'austrofascismo, 723-725. Id.: La sconfitta socialista..., 391-398. Id.: Il fascismo e la questione austriaca, 12-14. G. Botz: Ideale e tentativi di Anschluss prima del 1938, 15-17. Upyanerről a témáról С. Di Nola: Italia e Austria, 249-254., ahol egyebek mellett a szerző kiemeli jz osztrák náci párt feloszlatását 1933. júniusában (253.). A történészek egyetértenek abban, hogy az 1934-es bécsi munkásfelkelés leverésével Dollfuss egy erős államot akart megteremteni, amely ellen tud állni a náci Németország részéről megkísérelt Anschluss-nak, de arra nem gondolt, hogy a munkásmozgalom kiiktatásával megsemmisítette azt az egyetlen erőt, amely képes lett volna megőrizni Ausztria függetlenségét. 12 A bécsi felkelés végéről tudósít Marcel Magnien: „L'Humanité", 1934. II. 17. 13 A munkás ellenállás folytatódásáról Karintiában és Stiriában, s az ostromállapotról ebben a két tartományban: „L'Humanité", 1934. II. 19. 14 Marcel Cahin cikke, „L'Humanité", 1934. II. 19.
