Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

1048 SIPOS JÓZSEF királyt hozni." Vagyis még.mindig félt a legitimista veszélytől, hogy a király visz­szatérése esetén újra a legitimista arisztokrácia és a klérus kezébe kerül a politikai hatalom döntő része. Azonban azt is látta, hogy a „közjogi viszonyok nem fogják szétválasztani az embereket." Mert a Jövő politikájának alaptétele Magyarország gazdasági talpra állítása" lesz. Elsősorban az állam pénzügyeit kell rendezni. Ennek érdekében viszont — mondotta — „akárki és akárminő politikai irányt is követett a múltban," azokkal össze kell fogni, akik az ország gazdasági talpra állítását akarják." Beszéde következő részében Nagyatádi Szabó visszatért az Egy­séges Párt megalakítása miatt addig kapott vádakra: Ezért „elsősorban engem fog érni a vád és a támadás, hogy én a régi, eredeti Kisgazdapártot elhagytam, ettől eltántorodtam, hogy ezt átengedtem más vezetők kezébe, — és elengedtem süllyeszteni a Kisgazdapártot." Én azonban nyugodt lélekkel állok e vádak elé, mert nem azért szerveztem a pártot, hogy „egy kis osztálypárttal álljak ott a nemzetgyűlésen, mint felkiáltójel és mindig csak panaszokat hallassak." E gon­dolatok mögött ott húzódtak Nagyatádi Szabó 1918 előtti évtizedes ellenzéki ta­pasztalatai, de az első nemzetgyűlés ellenzéki pártjainak kevés eredményt hozó törekvéseinek ismerete is. A párton belüli vitákról szólva kijelentette: „ezentúl is lesznek a mi pártun­kon belül vitatkozások, de nem a cél, hanem az eszköz tekintetében." Ezután ismét visszatért az őt ért támadásokra. Az Egységes Párt létrehozása mellett így érvelt: „amikor elérkezett az idő, hogy összefogjunk a magyar nemzetnek minden rendű és rangú fiával", akkor nem helyezhette e fejlődés elé a „pártönzést vagy az egyéni féltékenységet, ami nincs bennem." Itt kitért arra is, hogy bármik tör­téntek is a múltban, „bármit beszéltek is rólam a miniszterelnök úrral kapcso­latban," ő is azt kívánja, mint Bethlen, hogy legyünk egymással szemben őszin­ték,... és ne legyünk gyanakvóak."15 9 Nagyatádi Szabó tehát őszintén szembenézett a vádakkal és a Kisgazdapárt Egységes Párttá bővítésének problémáival: azokért vállalta a felelősséget. Meg­győződése volt, hogy az ország pénzügyi-gazdasági stabilizációját és társadalmi konszolidációját csak az erők összefogásával lehet megvalósítani. így február 24-én a báró Perényi Zsigmond által vezetett volt Nemzeti Kö­zéppárt és a Grecsák Károly vezette volt Magyar Rendpárt egy része belépett az Egységes Pártba. Báró Perényi a miniszterelnök gyermek- és ifjúkori barátja volt, aki mindig is támogatta az új kormányzópárt létrehozására irányuló törekvéseit. О már elsőnek Bethleni köszöntötte és kijelentette: „hittel és bizalommal sora­kozunk az alá a zászló alá, amelyet te kibontottál és mely alatt most már egye­sülhet minden osztály és minden réteg, mindenki, aki az ország újjáépítésében részt akar venni és ezt a célt szolgálja." Ezután köszöntötte Nagyatádi Szabót, Gaal Gasztont és a többi párttagot. A Nagyatádi Szabó hívei körében velük szem­beni fenntartásokra utalva bejelentette, ők munkára jöttek. „Feltételeket nem kötöttünk ki, mi tülekedni veletek nem akarunk hatalmi pozíciókért, politikai babérokért, mandátumokért." De nem tagadta, hogy versenyre kelnek a komoly munkában, a „nemzeti ügy szolgálatában." A beszéde végén vezérüknek nevezte Bethlent és kérte: „ne engedd magadat eltéríteni utadról." 159 A Kisgazda, III. 5. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom