Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1029 Ehhez azonban hozzátette: „Az új párt nem akar osztálypárt lenni. Az agrár gondolatot kívánja megvalósítani, de csak úgy, hogy a másik, valódi értéket produkáló termelő ipar is megtalálja a maga számításait, és hogy fejlődjék a magyar kereskedelem is." Meggyőződése — mondotta — hogy „mindannyian, akik itt ülnek, gróf Bethlen Istvánt ismerik el vezérüknek," akinek személye iránt bizalmat kér. Fáy tehát a keresztény-, nemzeti- és agrárprogram prioritása mellett az addigi agrár-merkantil ellentétek elsimítását is az új párt feladatai közé sorolta. És sürgette, szinte provokálta Bethlen pártvezéri elismerését. Klebelsberg belügyminiszter, — kisajátítva Nagyatádi Szabó és hívei decemberi gondolatát, — az állította, hogy „egységes pártot csak az általános választás hozhat létre. " Szerinte a kisgazdák és az intelligencia összefogásából legyőzhetetlen tábort lehet létrehozni. Csontos Imre idősebb gazdagparaszt, karcagi képviselő is üdvözölte, hogy „ide jöttek az urak és egyesültek velünk." Ha hamarabb mentek volna az urak a nép közé, — mondotta, — nem lett volna forradalom. Gyömörey György disszidens képviselő hangoztatta: „minden robbantó szándék nélkül jöttek." Hiszi, hogy „ez az alakulat évtizedekre szóló történelmi párt megalakulását jelenti, mert az urak és parasztok egyesültek," akik között sohasem volt ellentét. Ez utóbbi megjegyzést ellensúlyozandó, — amely nyilvánvalóan nem volt igaz — Bethlen újra szólásra emelkedett és más dimenziókba helyezte az egyesülést: Feltétlenül szükséges — mondotta, — hogy az „országos politika mellett meglássuk a nagy összefüggéseket is és hogy politikánkat az európai politika szemszögéből tudjuk vizsgálni. A mai napon megtörtént egyesülésre azért is szükség van, — mondotta — hogy egyrészt megtanuljunk látni a világpolitika szemüvegén keresztül, viszont mások megtanulják a világpolitikát magyar szemüvegen keresztül megfigyelni." Mit értett ezen? A magyar történelem tanulságának mondotta, hogy a mai kisgazda társadalom — tehát a kis- közép- és gazdagparasztság — átvette a középnemesség szerepét. „Az ország hanyatlása mindig akkor következett be, — mondotta, — amikor a főnemesség szemben állott a köznemességgel, de történelmi tény az is, hogy a nemzet mindig azokban az időkben volt nagy, mikor a köznemességgel egyetértett.... Ezt az időt kell visszaállítani és ehhez a munkához nemcsak tanultságra, de becsületes hazafiságra van szükség. Mint erdélyi ember mindig együtt éreztem a néppel, nem voltam az a főnemes, aki szeparálta magát. Együtt akarok dolgozni a kisgazdákkal, és mivel ennek a munkának minden feltételét látom, bízom az ország jövőjében." Bethlen példabeszédének lényege, hogy az uralkodó osztályoknak, hatalmuk megtartása érdekében szükséges szövetkezni a birtokos parasztsággal. Ezután Nagyatádi Szabó és társai 1909-től végzett munkáját dicsérte. „Tanúja voltam, hogy becsületesen kitartott elvei mellett, amit úgy az ellenzékben, mint a kormánypárton egyformán hirdetett." Ezért a Kisgazdapárt valódi megteremtőire: Nagyatádi Szabóra, Mayer Jánosra és Herczeg Sándorra ürítette poharát. Karafiáth Jenő az „osztályérdektől mentes keresztény és nemzeti irányú párt szükségességét" hangoztatta, Mahunka György az iparosság nevében szólt, gróf Széchényi Viktor pedig arról, hogy az ország helyreállítása érdekében a főurak és a parasztság összefogása szükséges.12 8 128 Szózat, 1922. II. 4. 5.
