Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

1030 SIPOS JÓZSEF Hogyan értékelte a korabeli sajtó Bethlen és a disszidensek Kisgazdapárttal való egyesülését? A Népszava már a január 31-i > r A legdicstelenebb politikai pályafutás" című vezércikke elítélte Nagyatádi Szabót és a Kisgazdapártot. A kormány torz válasz­tójogi javaslata elleni küzdelemben gyászos szerepet vállal magára e párt, — írta, — amelyben a „legtöbbet bízott mindenki, aki hitte, hogy a függetlenségét és önállóságát visszanyert Magyarország a régi rendi és osztálytársadalom után most már a nyugati demokrácia szellemében fog új életre kelni és a demokratikus nem­zetek sorában elhelyezkedni." Állította, hogy a Kisgazdapárt már régen elárulta a demokráciát és a népet: , Д hatalom birtoklásáért és a gazdatársadalom egyol­dalú gazdasági előnyeiért lemondott a politikai önállóságról... " A vidéki nyílt sza­vazást tartalmazó választójogi törvényjavaslat elfogadásával pedig elsősorban a „foldmíves népet rekeszti ki az alkotmányos jogok gyakorlásából. — Nagyatádi Szabó István jó vezérnek bizonyult — a magyar feudalizmus számára és megér­demli, hogy legalábbis bárói rangot nyerjen hűséges szolgálatai elismeréséül." A disszidensekkel való egyesülést pedig úgy látta, hogy az lesz a „nagy reményekkel fellépett kisgazdapárt politikai pályafutásának méltó befejezése."129 A Népszava február 4-ei Urak és parasztok c. vezércikke pedig azt állította, hogy „Egyesültek a nép ellen, egyesült a kisgazda köntösbe bújt nagy agrárius­érdekeltség, néhány kisgazda vezérrel a demokrácia elsikkasztásárá, a régi magyar osztályuralom fönntartására. A parasztoknak, a föld dolgozó robotosainak ehhez az egyesüléshez semmi közük nincsen, őket meg sem kérdezték, nem akarják megkérdezni a jövőben sem" Ugyanaznap a Világ: Zászlóbontó pártok c. vezér­cikkében azt állította, hogy Bethlen kedvenc gondolata, az egységes párt helyett megszületett a 'polgári' jelzővel és a kurzus nélkülözhetetlen értékeivel kibővült kisgazdapárt. Ezen elsősorban az olyan antiszemita nézeteket valló és a pártba most belépő képviselőket értette, mint Ereky Károly és Tasnádi Kovács József, „aki újra felvette gazdag szótárába a zsidó szót."13 0 A Népszava tehát — mint láttuk — sokkal radikálisabb kritikát mondott a történtekről és Nagyatádi Sza­bóról, mint a Világ. A Népszava a társadalmi- és osztályerőviszonyok alakulása szempontjából leegyszerűsítve értékelte a helyzetet. Ezzel megelőlegezte az ál­lamszocializmus történetíróinak értékelését. Bethlen és a disszidensek Kisgazdapártba való belépését a liberális agrárde­mokratákhoz tartozó parasztképviselők egy része is — mint például Herczeg Sán­dor, Könyves-Tóth Lajos — fenntartásokkal fogadta. Féltették a párt paraszti jel­legét és demokratizmusát. Ugyanakkor zokon vették, hogy a disszidensek „lepa­rasztozták" őket. E félelmüket és érzékenységüket fokozta az ellenzéki sajtó ér­tékelése a február 2-án történtekről. Elégedetlenségüket dokumentálja A Kisgaz­da február 12-i számában közzétett levél is, amelyet Nagyatádi Szabóhoz írt egyik híve. Ebben kifogásolta február 2-i beszédét, amelyben a pártba újonnan belépők­nek „a politikai vezetésben is megfelelő szerepet" ígért. E cikkíró szerint a „ma­gyar embert megbélyegző 'paraszt' jelző azokban a 'nadrágos' körökben csakúgy megvan, mint akkor, amikor jobbágyai voltak." Azért is elszomorította őt a pa-129 Népszava, 1922. I. 31. l.p 130 Népszava, 1922. II. 4. 1-2. és a Világ, 1922. II. 4. 1-2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom