Századok – 2002
Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989
NAGYATÁDI SZABÓ ISTVÁN ÉS A KISGAZDAPÁRT.. 1001 kísérlet bel- és külpolitikai következményeiről és az utóbbi hetekben kibontakozott „nagy és erőteljes" legitimista propaganda veszélyeiről beszélt. Elismerte: a szélsőséges legitimisták „nem elégedtek meg azzal, hogy a parlamentben szervezkednek, szervezkednek társadalmi téren is, szervezkednek az egyetemi ifjúság köreiben, a társadalmi egyesületek köreiben, szervezkednek a hadsereg körében, szervezkednek minden téren a társadalomban és félrevezetik ezt a nemzetet, és behunyt szemmel megy ez a nemzet újra a falnak, mint annak idején 1918-ban. (Helyeslés.)" Rámutatott: a karlisták „csalóka reményeket ébresztenek ebben az országban," amikor azt mondják, ha „Károly király itt elfoglalhatta volna erőszakkal újra a trónt, ebben az országban helyreállt volna újra a rend és a békesség és helyre állt volna az ország integritása.(Zajos ellentmondások.)" Ezt hazug reménykeltésnek nevezte. Hiszen a tavaszi puccskísérlet után megkötötték a kisantant katonai szerződéseit, amelyek casus bellinek mondották ki a király visszatérését. Aztán lépett életbe a rapallói egyezmény — mondotta — és azóta titkos és nyílt katonai konvenciókat kötöttek az ország ellen. Ugyanakkor elismerte: „az integritás problémája nagy probléma." De „a nemzet életét csak akkor szabad veszélyeztetni, hogyha a nemzet élete veszélyben van." Az integritás azonban „ma nem oldható meg." Szerinte, ha a legitimisták politikája „ebben az országban diadalmaskodnék, ez az ország fölosztására vezetne. (Úgy van! Úgy van!) Ezért az ellenük való „harc elől nem térünk ki, és nem térek ki én sem. (Hosszantartó taps.) Ebben a harcban a kisgazdapárt férfiasan és keményen kitartott (Felkiáltások: éljen nagyatádi Szabó István!), kitartott, mint egy szikla.(Úgy van! Úgy van!) Erre a sziklára lehet építeni! (Zajos éljenzés és taps. A jelen voltak fólállottak és percekig tapsoltak.)" A miniszterelnök követelte a KNEP-től, hogy az előző napon hozott — a kormány támogatására vonatkozó — „határozatnak végső konzekvenciáit végre kell hajtani, mégpedig azonnal. Én nem vagyok hajlandó egy percig sem együtt menni olyan férfiakkal, akik a kormányt becsületében, politikai integritásában támadták meg és támadják napról-napra. Nekik választaniuk kell köztem és barátaik (Andrássyékra célzott - SJ) között, választaniuk kell azonnal." Végül megismételte: „ez a párt az a szikla, amelyre a jövő Magyarországot felépíteni lehet (Percekig tartó taps.), én ezzel a párttal személyesen és barátaimmal együtt egyesülni kívánok.(Eljenzés. A párt tagjai újra felállanak és lelkesen ünneplik a miniszterelnököt.) Kérem, hogy ti is ezt tegyétek. (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps.)"5 1 Dömötör Mihály poharát a parasztságra és Nagyatádi Szabóra emelte. Vele szemben Rubinek István, az újkonzervatív agráriusok egyik vezetője Bethlen érdemeit méltatta: a „vezér megérkezett — mondotta — és ez a vezér nem más, mint Magyarország miniszterelnöke." Kovács J. István, Csontos Imre és Négyessy László után Szijj Bálint bejelentette, az elhangzott beszédek hatása alatt eláll kilépési szándékától és reméli, hogy ebben 5 társa is követni fogja. Bethlen elismerte: Szijj Bálintban azt a férfit tiszteli, aki „kényszeríti a kormányt is és a kormány elnökét is, hogy nyilatkozzék arról, harcot vagy békét akar-e?" Majd 51 Szózat, 1922. I. 6. 1-3.
