Századok – 2002

Tanulmányok - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt kormányzópárttá bővítése V/989

1002 SIPOS JÓZSEF Nagyatádi Szabó és Gaál Gaszton érdemeit méltatta. Gaál Gaszton Andrássy po­litikáját kritizálta és Nagyatádi Szabót éltette. Nagyatádi Szabó Bethlen beszédére kijelentette: „amikor kibontja szárnyát a jövő alakulás, amikor mi őszintén cselekszünk, és határozott irányba megyünk, akkor mi is feltesszük, de el is hisszük a miniszterelnök úrról, hogy velünk szem­ben is ugyanezt a határozott irányt fogja mutatni. A napi kérdések elintézésére szükséges, hogy a miniszterelnök úr szoros összeköttetésben álljon a párttal." Vagyis Nagyatádi Szabó nagyobb őszinteséget és a politikai ügyek intézésében szorosabb együttműködést, azaz a kormányzásba való nagyobb beleszólást kért Bethlentől. És azt: „Gondoskodjék arról, hogy a fegyveres erő azok kezében legyen, akik a miniszterelnök politikáját követik," amit a képviselők helyesléssel fogadtak. Ujabb puccsveszély esetén — mondotta — „mi fel tudunk hozni Budapestre akár egymillió népet is." A miniszterelnök párttal való egyesülési szándéka — mondotta — az ő tö­rekvéseiket igazolta, mert ebben a pártban benne van „a magyar társadalom min­den rétege, mely a magyar függetlenséget akarja és nem hajlandó idegen hatal­makhoz szaladni." Állította: a választásokon a „nép közé más programmal, mint az eredeti kisgazda programmal, senki sem mer kimenni. Mi nyugodtan nézünk a fejlemények elé." Végül Nagyatádi Szabó magabiztosan kijelentette: „Ha min­denki a feje tetejére áll Magyarországon a kisgazdapárt ellen, akkor is mi fogunk győzni. (Ügy van! Éljenzés.) Csinálhatnak a városok más politikát, mi jövünk a mezei hadakkal és legyőzünk mindenkit. Hiszem és remélem, hogy., amikor a miniszterelnök úr ide csatlakozott, ez őszinte, becsületes és örökké való csatlako­zás." Ez a beszéd is mutatja a parasztpolitikus reményeit és kétségeit. Nagyatádi Szabó nem volt naiv! Ismerte Bethlent és a disszidenseket. Tudta, minden esz­közzel védeni fogják az uralkodó osztályok érdekeit. Érzékelte a veszélyt, de bízott is magában és a párt őt támogató liberális agrárdemokrata szárnyában. Abban, hogy a Kisgazdapárt kibővítésével és programjának megtartásával politikai befo­lyásuk is megmaradhat. E reményeit táplálandó, Klebelsberg azt hangoztatta: a választásokból a Kis­gazdapárt „győzelmesen fog kikerülni és idővel hatalmas, nagy párttá alakul ki, s meglesz a maga erkölcsi ereje ahhoz, hogy mint kormánypárt működjék." Meskó és Gömbös támogatásukról biztosították a miniszterelnököt. Gömbös — rá jel­lemzően — így foglalta össze az elmúlt hónapok kormánypolitikáját: „1921 októ­berében a Bethlen kormány határozott álláspontra helyezkedett, decemberben tétovázott, most azonban kiadta a parancsot és nekünk kötelességünk azt telje­síteni." Jól mutatja a Kisgazdapártban kialakult hangulatot Hencz Károly beszéde is. O, aki eddig mindig elutasította Bethlen egységes pártot szorgalmazó törekvé­seit, most a nemzet érdekében a kormányzó mögötti felsorakozást látta célrave­zetőnek. A karlistáknak pedig azt üzente: „ha kell, erőszakkal is be fogjuk csukni a Pandora szelencéjét."52 A képviselők és az újságírók eltávozása után a minisz­terelnök még hosszú ideig együtt maradt a párt vezetőivel. Ismételten kifejtette helyzetértékelő álláspontját és a megoldandó feladatokat.5 3 52 A Kisgazda, 1922. I. 15.1-3. 53 Világ, 1922. I. 8. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom