Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A végvárak uradalmainak igazgatása és gazdálkodása a 16. században VI/1349
1382 KENYERES ISTVÁN gatag központtal. Az így kialakított szatmári várbirtok tulajdonképpen több uradalomból tevődött össze: 1566/67 körül például Szatmárhoz tartozott az erdődi és erdőszádai uradalom 51 birtokkal, a csehi uradalom 22 és a nagybányai uradalom további 16 birtokkal. 1570 körüli kimutatás szerint a négy uradalomhoz mintegy 125 birtok tartozott. Annak ellenére, hogy 1585-ben át kellett adni a nagybányai uradalmat Báthori István részére, a század folyamán végig igen tekintélyes számú birtok — 1592-ben mintegy 95 település — tartozott részben, vagy teljes egészében a szatmári várhoz.10 2 A szatmári uradalom gyakorlatilag kiépítésétől kezdve a Szepesi Kamara felügyelete alá tartozott. A kiterjedt uradalom igazgatását az udvarbíró végezte. Az első udvarbírót, Zeleméry Miklóst, csakúgy, mint az 1565/66-os hadjáratban elfoglalt többi felső-magyarországi várbirtokok esetében még a Lazarus von Schwendi főkapitány kezdeményezésére kiküldött bizottság nevezte ki és attól is kapta utasítását. A bizottság tagja volt Andreas Kielman mustramester, hadi biztos (később komáromi majd kanizsai kapitány, felső-magyarországi ideiglenes főkapitány), Torda Zsigmond a felső-magyarországi kamarai igazgatóság vezetője és Hanns Tázgern, komáromi udvarbíró, az Alsó-ausztriai Kamara szakértője is. A bizottság feladata volt, hogy előkészítse az újonnan elfoglalt várak és uradalmak (Szatmár, Kővár, Szentmtáron, Erdőd, Nagybánya) gazdasági igazgatását, ezért részletes felmérést készítettek az uradalmakról és ezek alapján késztették el az udvarbírói utasításokat.103 A Zelemérynek 1566. április 25-én Ungváron kiadott utasítás10 4 főbb pontjai szerint az udvarbírónak először is a korábbi birtokosok, azaz a Drágffyak és Báthori György által létesített majorságokat kellett rendbe hoznia, illetve újakat létesítenie. A kocsmáitatást a lehetőségekhez képest — ugyanakkor az alattvalók sérelme nélkül — fokoznia kell, az uradalmi szőlőkre is ügyelnie kell. Az utasítás felsorolja, hogy mely uradalmi szőlőkből származnak bevételek, illetve mely területekről kell a kilenced- és a tizedbort begyűjteni (az erdélyi püspökség bizonyos tizedeit a várhoz rendelték). Előírták, hogy mindig megfelelő mennyiségű bort tároljon a várban a katonaság számára. Külön pontok foglalkoznak a várhoz tartozó kaszálók, malmok és vámok kezeléséről. Külön rendelkeztek a tölgyesek és az ott makkoltatott sertésekből származó bevételekről, a jobbágyoktól Szent György és Szent Mihály napjain beszedendő cenzusról. Előírták, hogy az udvarbíró minden igyekezetével ügyeljen a királyi jogokra és a magszakadás útján az uralkodóra háramló birtokokat minden ingó és ingatlan vagyonával vegye át. Az utasítás külön felsorolja a román (vlach) falvaktól beszedendő járadékokat, (pl. a sztrongának és a tretinának nevezett terményadókat). Régi jogszokást örökít meg az utasítás azon pontja, miszerint ha egy román (vlach) bíró, vagy vajda meghal, akkor felszerszámozott lova az uralkodót illeti. (A vlach falvak egyébként többnyire sem kilenceddel, sem pedig tizeddel nem tartoztak a várnak.) Az utasítás 102 ÖStA KA AFA 1587/13. HKA VUG RN 44., Fodor F.: Szatmárvár i. m. 104-108. A nagybányai uradalom átadására ld. 24. jgyz. 103 mol Ε 137 MKA Relationes commissariorum regiorum Fasc. 3. No. 1. A bizottság működésére ld. Szűcs J. : Szepesi kamarai levéltár i. m. 18. 104 MOL Ε 136 Div. instr. Irr. 6. t. fol. 130-138.
