Századok – 2001

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301

334 KUBINYI ANDRÁS értelmében János lemond Gyuláról és tartozékairól, és 6000 forintot ad testvére­inek birtokvásárlásra, azok pedig átadják részeiket Vinica és Trakostyán várak­ban, Dobovc kastélyban és a baranyai Harsány várban.23 8 Adataink arra utalnak, hogy János úr immár Szlavóniában akart terjeszked­ni. Először a Várasd megyei kamenicai uradalmat kívánta megszerezni Corvin János özvegyétől, Frangepán Beatrix grófnőtől, akinek birtokcserét ajánlott fel. Támogatta ebben a pécsi püspök — ekkor már valószínűleg Szatmári —, de az özvegy hercegné még három, Kamenicával azonos értékű birtok fejében sem ment bele az üzletbe.23 9 Különben mind Vinica, mind Trakostyán, mind Kamenica és uradalma Kövendi Székely Jakabnál volt zálogban. A Corvin János és az időközben osztrák szolgálatban álló Székely között 1499-ben létrejött egyezség értelmében az utóbbi vissza volt köteles adni Vinicát (amely, mint láttuk, rövidesen Gyulai kezére került), Trakostyán és Kamenica pedig továbbra is zálogbirtoka maradt.240 II. Ulászló Frangepán Beatrix halála után Trakostyán és Béla várakat és uradal­maikat a Corvin család magszákadása miatt kamarásmesterének, Podmaniczky Jánosnak adományozta (1510. április 25.)24 1 Nem sokkal később, 1510. június 22-én Tatán a király újra intézkedik Trakostyánról, hozzászámítva immár a ka­menicai uradalmat is. Az oklevél szerint a birtokok ekkor Gyulai János birtokában vannak, aki Corvin János (!) engedélyével azokat 3000 forintért kiváltotta Székely Jakabtól. Mivel a tényleges birtokos Podmaniczkynek is adott 700 forintot, ez lemond a javára Trakostyánról, a király pedig a trakostyáni és kamenicai uradal­makat Gyulainak, örököseinek és utódainak adományozza a királyi joggal együtt. A következő évben simán lezajlott Gyulai birtokbaiktatása.24 2 Az ügyben vannak homályos mozzanatok. Amennyiben Kamenica Trakos­tyán tartozéka, ahogy arra a Gyulainak szóló adományból következtethetünk, Trakostyánt pedig már Corvin életében váltotta vissza, akkor miért próbálta meg­szerzését Frangepán Beatrix megakadályozni? A királyi adomány kizárólag Gyulai János és mindkét nemű leszármazottjainak szól, akkor pedig miért kellett neki testvéreit hatalmas összeggel, 6000 forinttal kielégíteni, hogy azok lemondjanak róla? Nem tudunk válaszolni. Van azonban még egy elgondolkoztató dolog. Em­lékezzünk vissza: Ernuszt II. János káplánja 1510. június 16-án írt Tatáról urának a Gyulaiék elleni perrel kapcsolatban. A levél szerint Várdai Ferenc kincstartó és Podmaniczky János vállalta az ügy referálását a királynál.24 3 Hat nappal később, ugyanott, a király Gyulainak birtokot ad, mégpedig a Podmaniczkyval kötött e­gyezség alapján, aki gyakorlatilag ellenszolgáltatás nélkül kapott 700 forintot Gyu-1494-1495 között részben Gyulai vicebántársa volt: Isprave 4 (1961) 3278, 3325. sz. 1502-1505 között Alapi Boldizsár vicebántársa: uo. 3642, 3779. sz. 238 Df. 260 176. (1512). - Az 1506-os egyezség (Dl. 49 539. Kőfalvi Tamás szíves közlése) valóban Szerecsen Lajos, valamint Gyulai Gáspár és Ferenc közbenjárására született. Ebben János 3500 forintot adott testvéreinek. 239 Koller i. m. IV k. 507-508. 240 Schönherr i. m. 246-247. 241 A Podmanini Podmaniczky-család oklevéltára, közzétette Lukinich Imre, I. k. Bp. 1937, 584-586. 242 Heredibus et posteritatibus utriusque sexus universis, vagyis nőágon is (!) Uo. 597-602. II. k. Bp. 1939, 29-33. 243 Ld. fenn, 11. j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom