Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Ernuszt Zsigmond pécsi püspök rejtélyes halála és hagyatékának sorsa. (A magyar igazságszolgáltatás nehézségei a középkor végén) II/301
ERNUSZT ZSIGMOND PÉCSI PÜSPÖK REJTÉLYES HALÁLA... 335 Iáitól. Vagyis a trakostyáni ügy nem lehet független az Ernuszt-hagyatéki pertől: ez után Podmaniczky úr már nyilván nem képviselte a királyi tanácsban az Ernusztok érdekeit... Gyulai János tehát nagybirtokos lett Szlavóniában. 1507-ben a Körös megyei Dobovcon 35 füst után adózott, ugyanakkor az ottani plébánosnak 2 füstje volt. Az összeírás Vinicán és tartozékain 145 füstöt (és 1-et a plébános kezén), Trakostyán és tartozékain 115 füstöt (és 3 a plébánosnál) ad meg. Egy másik, 1507-es jegyzék szerint János úrnak Vinicán 300 libeije és nyolc szegénye is volt. Kamenica ekkor nem szerepel.24 4 Az 1517-es adójegyzék szerint Gyulai János „úrnak" Körös megyében Dubovcon (Dobovc) 36, (a plébánosnak 4) füstjét írták össze. Az ugyancsak Körös megyei Jamchowcon csak egy füstje volt.24 5 A Várasd megyei vinicai birtokán és tartozékaiban 500, Trakostyánban és Kamenicán 210 füstöt találtak az adószedők.24 6 Egy másik, ugyanezen évi, de részletesebb összeírás Vinicán ugyan ugyancsak az 500, Trakostyánban és Kamenicán pedig a 210 füstöt említi, de az utóbbi kettőnél még 15 „libert" és zsellért is megad.24 7 A vinicai 500 füst — még ha a külön felvett liberekkel és zsellérekkel is számolunk — nyilvánvalóan túl sok. Sajnos, a következő adójegyzék, amely említi Vinicát, csak 1543-ból való, ekkor 97 forintot fizetett, de nem tudjuk, hogy mi volt az adóalap.24 8 Az azonban nyilvánvaló, hogy János „úrnak" legalább 400-450 jobbágy engedelmeskedett Szlavóniában. 1520-ban már Gyulai János özvegye jobbágyait írták össze Dobovcon.24 9 Mint láttuk, közben Gyulai otthagyta Corvint, bár szlavóniai terjeszkedéséről nem mondott le. Itt kell megjegyezni, hogy történetírásunk — unokájának, Istvánffy Miklósnak nagyapja dicsőségét kiemelő meséje alapján — azt állítja, hogy Corvinnal együtt részt vett Jajca felmentésében, és a herceg őt tette meg 1501-ben a fontos végvár parancsnokának.25 0 Mivel akkor Ernuszt baranyai alispánja és pécsi várnagya volt, ez nyilvánvalóan téves. Gyulai — és ez feltűnő — nem sokkal Ernuszt halála után az új pécsi püspök, Szatmári György kancellár szolgálatába állott. 1507-ben megint ő a baranyai alispán, mégpedig rokonával, Gyulai Ferenccel együtt.25 1 (Mint említettem, a család azon ágát, amelyben a Frank vagy Ferenc név gyakori, egyelőre nem tudjuk összekötni azzal, amelyből János származott.) Kissé különös, hogy a kancellár egy, az elődje meggyilkolásával és vagyona elsikkasztásával vádolt személyt nevezett ki alispánjának. Ez viszont megmagyarázza azt, hogy miért „nem tetszett a játék", azaz a Gyulai-Szerecsen kettős elleni per Szatmárinak.25 2 Ez volt János úr utolsó otthoni, baranyai ténykedése. Most már Szlavóniát választotta vadászterületének. Valószínűleg ezzel áll kapcsolatban, vagy talán a trakostyáni és kamenicai üggyel, hogy ő készíttette el a lepoglavai pálos temp-244 Adamcek - Kampus i. m. 25, 37, 42. 245 Uo. 92, 94. 246 Uo. 106. 247 Uo. 110. 248 Uo. 138. 249 Uo. 121. 250 Thallóczy - Horváth i. m. CLXXV-CLXXVI. (Istvánffy a hadjáratot tévesen 1500-ra tette.) 251 Dl. 94 309. 252 Ld. fenn. 11. j.
