Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Herger Csabáné: Rekatolizáció eszköztára Magyarországon a 16-18. században IV/871
REKATOLIZÁCIÓ MAGYARORSZÁGON A 16-18. SZÁZADBAN 877 tisztségeit. A püspökök a királyi tanács tagjai voltak, közülük kerültek ki a királyi helytartók, a Magyar Kamara elnökei és a királyi kancellárok, valamint a 18. század elejéig a főkancellárok.3 1 A reformáltak sikerének könyvelhető el, hogy 1608-ban kikerült a kamara irányítása a klérus kezéből és a nádori hivatalt egymást követően négy ízben protestáns személyek töltötték be (Nádasdy Tamás, Illésházi István, Thurzó György, Thurzó Szaniszló). A vármegyei igazgatásban is fontos szerepe volt a főpapságnak. Már Mohács előtt örökös főispánságot szereztek 9 vármegyében, azaz a mindenkori püspök automatikusan főispán is lett. A későbbiekben a protestáns rendek „mulasztását" a római katolikus egyház a maga hasznára fordította. A törököktől visszafoglalt területen ugyanis Esztergom és Kalocsa érsekei, valamint Eger, Vác, Pécs, Várad, Diakovár és Szerém püspökei visszakapták székhelyeiket és a „ius armorum" néven kivetett rendkívüli adó lefizetése után az udvari kamarától az azokhoz tartozó jószágokat is. 3. A rekatolizálás kiterjedése 3.1. Pázmány Péter és a jezsuiták A jezsuita Pázmány fellépésével a megsemmisülés szélén álló katolicizmus néhány évtized alatt jelentős eredményeket ért el. A 30 legtekintélyesebb főnemesi család rekatolizálásával (Nádasdy, Thurzó, Forgách, Zrínyi stb.) igen fontos támogatóit veszítette el a protestantizmus. A ius patronatus gyakorlásának igazolására a rekatolizáció során katolikus részről azzal érveltek, hogy a reformáció elterjedésekor a birtokos nemesek is éltek ezzel a protestantizmus javára, majd Pázmány az 1618. évi országgyűlésen a jobbágyok templomhoz való jogának tagadását többek között Werbőczire hivatkozva próbálta igazolni: „az parasztoknak nincsen semmi igazságok a földön, az melyet mivelnek, hanem az munkájúknak jutalmához... Mert abban áll a szent egyházakon való igazságnak (azaz a ius patronatusnak) ereje és állapotja, hogy az megyésurak (a patrónusok) az templomoknak régi fundálások szerint, azoknak az egyházi személyeknek, az kiknek akarják, adják a beneficiumot és az templomba való szolgálatot." 3 2 A magán kegyúri jog közjogi és Werbőczi alapján magánjogi érvénye ellen nem igen lehetett kifogással élni, hiszen a rendi társadalom a Hármaskönyvnek ugyanezen a szakaszán nyugodott, kánonjogi szempontból pedig Pázmány mindaddig nem tartotta veszélyesnek, amíg a főnemesség és a nemesség rekatolizálása sikeresen haladt. Pázmány Péter tevékenységének másik igen fontos területe a katolikus oktatás megszervezése és fejlesztése volt. Míg az 1579-ben Rómában létrehozott Collegium Hungaricum érdektelenség miatt egy év múlva már a német kollégiummal összevonva volt képes csak fennmaradni, most a paphiány felszámolása végett Pázmány Bécsben (1619) és Nagyszombatban (1631) hozott létre papi szemináriumokat.33 1622-23-ban latin iskolákat alapított illetve szervezett át: a je-31 Mályusz Elemér·. Sándor Lipót főherceg nádor iratai, Budapest, 1926, VIII. 32 Lásd: Hóman Bálint-Szekfü Gyula: uo.: 100-101. 33 A török hódoltságban a katolikus papokat ún. licentiatusokkal, nős, világi férfiakkal pótolták, akik vasárnaponként felolvastak az evangéliumokból és szabadságuk (licentiájuk) volt a püspöktől a keresztelések, esketések és temetések elvégzésére. Lásd: Karácsonyi: uo.: 132. oldal
