Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Herger Csabáné: Rekatolizáció eszköztára Magyarországon a 16-18. században IV/871
878 HERGER CSABÁNÉ zsuita vezetés alá került nagyszombati latin iskola kifejezetten az elit oktatási intézménye volt, míg az ugyanitt létesített két fiúinternátusban a köznemesek fiainak a protestánsoktól átvett korszerű módszerekkel történő nevelése zajlott. Halála előtt két évvel, 1637-ben két fakultással hozta létre a nagyszombati egyetemet. A jezsuiták iskoláiból kikerült ifjak a saját helyükön a rekatolizáció legeredményesebb előmozdítóivá válhattak.3 4 A protestáns hitvitázókkal Pázmány — segítőtársaival, Balásfi Tamás bosnyák püspökkel, Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetessel és Veresmarti Mihály pozsonyi kanonokkal — az előző korszak katolikus íróit messze meghaladó éleslátással, kitűnő stílussal és érvelési készséggel vette fel az irodalmi harcot. Legismertebb munkái közé tartozik a három kiadást megért (1613, 1623, 1637) „Hodoegus, vagyis isteni igazságra vezérlő kalauz" című magyar nyelvű hittankönyv. A protestánsok népszerű és a gyakorlatban igen hatékonyan alkalmazható új műfajait átvéve azokat a rekatolizáció szolgálatába állították: így 1647 karácsonyán Szepeshelyen nagy nyilvánosság előtt iskoladrámát mutattak be, 1655-ben nagypénteken pedig húsvéti misztériumjátékot adtak elő ugyanitt magyar nyelven.3 5 3.2. A jogalkotás I. Lipót trónra lépését követően (1658) megújult erővel folytatódott a magyar katolicizmus újraélesztése. A közös érdek összefonta az uralkodót és a magas klérust: a katolikus egyház hűen támogatta a Habsburg abszolutizmus kiépítését, illetve azt a törekvést, hogy Magyarországot az örökös tartorpányok közé integrálják, a rekatolizáció pedig államhatalmi támogatást élvezett. A folyamatos erőszakos fellépések következtében az 1662. évi pozsonyi országgyűlésen a protestánsok sérelmeik tárgyában feliratot intéztek az uralkodóhoz. Lipót válaszában az 1645-ös linzi béke3 6 vívmányát, a „Status Evangelicus" megjelölést elhagyta, és helyette az országgyűlésen jelenlevő evangélikusoknak („Evangelicis in diéta praesentibus") címezte azt. Mindezzel a protestáns egyházak létezésének közjogi alapját, a rendi alkotmány részét képező jogaikat vonta kétségbe. Miután a rendek a király válaszát olvasatlanul visszaküldték, és sérelmeik alkotmányos jogrendnek megfelelő orvoslását hiába kérték, az országgyűlés elhagyása mellett döntöttek. A vasvári békekötés után néhány évvel, 1671-ben Lipót felszámolta az elégedetlen katolikus főnemesek összeesküvését. A Habsburg abszolutisztikus uralmi rendszer kiépítése előtt komoly akadályt jelentett a rendi dualizmus és a vallásszabadság összekapcsolódása. Nem volt nehéz elméleti indoklást találni az „akadályok" elhárításához. A jogeljátszási elmélet szükséges volt az alkotmányos rend felszámolásához, hiszen Lipót megesküdött a rendi alkotmányra. Gr. Königsegg osztrák alkancellár kife-34 I. Lipót 1687. évi dekrétuma XX. cikkely: „A jezsuita szerzetet Magyarországban s annak csatolt részeiben beveszik s állandósítják" 35 Bruckner Győző: uo.: 253-260. 36 III. Ferdinándnak a linzi békét becikkelyező 1647. évi dekrétumának V cikkelye szerint ,,a papi rendből való uraknak és bármely más világi katholikusoknak ellenmondásai" „örök időkre" érvénytelenek.
