Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Attila: Karászi Sándor bán és utódai II/385
KARÁSZI SÁNDOR BÁN ÉS UTÓDAI 395 Perényi Miklóst más birtokok esetében is kellemetlen meglepetés érte. Karászi László ugyanis — nyilván azért, hogy így csökkentse az ítélet miatti veszteségeit — időközben eladta devecseri, kéki és laktelki birtokrészeit Magyar Pál gimesi várnagynak.9 4 Az ügylet lebonyolítása során a legcsekélyebb mértékben sem hagyta magát zavartatni azon körülményektől, hogy egyfelől devecseri birtokrészébe Perényi Miklós már 1330-ban beiktattatta magát,9 5 Kéket pedig még 1323-ban eladták fivérével, Miklóssal együtt — Hontpázmány nembéli9 6 — Szalók fia Mihálynak és fiának, Péternek.9 7 Perényi Miklósnak és a Hontpázmányoknak esélyük sem lehetett igényeik érvényesítésére Magyar Pállal szemben: az előbbi 1334-ben kénytelen volt Karászi Sándor mindazon birtokait átengedni Magyar Pálnak, amelyek addig is annak kezén voltak,9 8 a Hontpázmányok pedig előbb perre mentek ugyan, ám ők is belátták, hogy ügyük reménytelen, s szintén lemondtak Kékről Magyar Pál javára.99 Karászt azonban Perényi Miklósnak sikerült megszereznie, mert utóbb leszármazottai kezén találjuk.10 0 Ugyanez idő tájt szerezhette meg valamilyen módon Magyar Pál a Karásziak — alighanem Drugh fia Sándor szerzeményei közé tartozó — Szabolcs megyei Bajul nevű jószágát101 is, melyet 1324-ben még Karászi Miklós és Sándor birtokaként említenek,10 2 húsz év múltán viszont Magyar Pál azon javai között szerepel, amelyeket feleségének és Erzsébet nevű lányának hagy örökül.10 3 A Szabolcs megyéből ily módon kiszoruló egykori Karásziaknak a jelek szerint Szatmár és Borsod megyei birtokaikat sikerült megtartaniuk. Szabolcsban egyedül Bercel maradt a kezükön, igaz az sem sokáig, mert László fiai, Sándor és János valamikor 1339 előtt eladták azt „Olasz" (Gallicus) János boldogkői várnagynak. László fiai ez alkalommal mint „Edelényiek" (de Edelynum) kerülnek elő.10 4 Drugh fia Sándor leszármazottai kisebb fajta uradalommal rendelkeztek Borsod megyében, melyhez Edelény mellett Borsod, Császta, Ludna, Olán, Réti és Sáp tartozott.10 5 A felsorolt birtokok közül Ludnát és Olánt még Drugh fia Sándor kapta adományba,10 6 Sáp eredetileg a borsodi várispánság földje volt, melyet Tekes fia István kapott IV Lászlótól, akinek engedélyével aztán 1277-ben továbbadta szervienseinek Chumzo fiainak, Dénesnek és Tamásnak.10 7 Az említett Tamástól és annak fiától, Mihálytól vásárolta meg végül valamikor 1332 előtt a birtokot Karászi Sándor fia László.10 8 Császtának a felét szintén Karászi László 94 1333: Zichy I. 412-413., 413-416. 95 1330: AO II. 504. 96 Vö. Karácsonyi J.: i. m. 675-676. 97 1323: DF 248 035., vö. raég 1337: AO III. 343. 98 1337: AO III. 342-343. 99 1337: AO III. 341-346. 100 1371: KáLlay II. 1683-1685.; 1372:1688.; 1379:1791.; 1809.; 1380:1822., 1840.; 1381:1868., 1898. sz-ok. 101 VS. Németh P.: A középkori Szabolcs i. m. 29. 102 1324: Zichy I. 266. 103 1344: AO IV 480. 104 1339: CD VIII/6. 136. - Az eladásra állítólag 1336-ban került sor, vö. Széli Farkas: A nagybesenyői Bessenyei-család története. Bp. 1890. 27-28. 105 Vö. Györffy Gy.: i. m. I. 762-763., 764-765., 772., 786., 795-796., 802. 106 1267: RA Π/1. 36. és HO VI. 153-155. 107 1277: ÁÚO IX. 170-171. 108 1332: DL 87 028.
