Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
90 CIEGER ANDRÁS Lónyay több módon is igyekezett szembeszállni az őt érő rágalmakkal. Egyes esetekben helyreigazítást kért az adott laptól,10 7 más alkalommal a képviselőházban szólalt fel saját védelme érdekében. Megfigyelhető, hogy miniszterelnöksége első felében tudatosan tartózkodott attól, hogy maga reagáljon a támadásokra (ezt meghagyta például a hozzá közel álló lapoknak), de később, a rágalmak számának a növekedésével, kénytelen volt egyre többször maga is megszólalni. Felszólalásaiban általában higgadt keserűséggel utasította vissza az ellenzék állításait és felszólította támadóit, hogy tárják bizonyítékaikat a nyilvánosság elé. Tiltakozott az ellenzék alaptalan vádaskodásai és felelőtlen magatartása miatt, illetve kárhoztatta az érvényben lévő sajtójogszabályok engedékenységét. Véleménye szerint a politikus kiszolgáltatottá válik az újságírónak és a magánbecsületet érintő rágalmakkal szemben a sajtóperek sem jelentenek jogi védelmet.10 8 Ennek ellenére néhány alkalommal a kormány nevében mégis a pereskedés mellett döntött.109 Lónyay ezeken kívül átfogó lépéseket is tervezett a sajtóviszonyok átalakítására. A jogszabályok pontosításának és szigorításának a szándékán túl (amelyet a kormány a trónbeszédbe is belefoglalt), egy kormányt támogató laphálózat kialakításán fáradozott. A jogszabályok megváltoztatása ugyan kudarcot vallott (a szólásszabadság korlátozásához pártja többségének a támogatását sem tudta megnyerni), de a kormánysajtó megteremtése érdekében komoly gyakorlati intézkedéseket tett. Lónyay célja kettős volt. Egyrészt az ellenzéki lapok támadásait kívánta ellensúlyozni a kormány anyagi támogatását élvező és annak álláspontját védelmező újságok megteremtésével. Másrészt a Deák-párthoz kötődő és igen népszerű Pesti Naplóval és Pester Lloyddíú szemben olyan lapokat kívánt létrehozni, melyek kifejezetten a kormány és Lónyay körének az elképzeléseit és véleményét ismertették. A napilapok közül először a Kecskeméthy Aurél által szerkesztett Magyar Politika, valamint a Rákosi Jenő jegyezte Reform című lappal vette fel a kapcsolatot. Tóth belügyminiszter 1871 decemberében körlevélben szólította fel a főispánokat és a helyi Deák-köröket a hamarosan meginduló Magyar Politika előfizetésére, amely a Pesti Naplónál olcsóbban fog megjelenni és „a kormány által sugalmazott cikkeket is fog tartalmazni".110 Kecskeméthy naplójából tudjuk, hogy Lónyay 20 ezer forintnyi támogatást ígért a lapnak, viszonyuk azonban hamarosan megromlott, így a lap eltávolodott a kormánytól (az év folyamán összesen 15 ezer forintot kapott Kecskeméthy).11 1 A Reform és Lónyay kapcsolata jóval 107 Lónyay több alkalommal kért helyreigazítást Jókaitól, a Hon c. ellenzéki lap főszerkesztőjétől. Lásd: Lónyay Menyhért Jókai Mórhoz, 1872. okt. 21. és nov. 5. OSZK Kt. Fond V/354. Jókai Mór Összes Művei. Levelezés II. s.a.r. Oltványi Ambrus, Bp. Akadémiai K. 1975. 434-435. és 437. 108 Lónyay beszédeit lásd például: KN 1872-75. 1872. okt. 7. és. okt. 10. 25. és 28. ülés, I. köt. 272-278., 350-354. 109 Lásd például: K. 27. Mtj. 1872. márc. 3. (3. pont) és aug. 11. (2. pont). Tóvölgyi Titusz ellen két kormányt rágalmazó írása miatt elmarasztaló ítélet is született. Büntetése egy év börtön és 500 forint pénzbírság volt. (Lásd: Pesti Napló, 1872. szept. 16. és 17. 213-214. sz.) Egyébként majdnem minden második közvádló által kezdeményezett sajtóper felmentéssel végződött és a raboskodás körülményei is igen méltányosak voltak. Erről: Révész T. Mihály. A sajtószabadság érvényesülése Magyarországon, 1867-1875. Bp. Akadémiai K. 1986. 47-51., 223-227. 110 MOL. Κ. 148. 1871-III-1083. 3257. Ein. sz. 25. cs. Tóth 1871 nyarán még a Pesti Napló megrendelésére bíztatta a főispánokat. 111 Kecskeméthy-napló, 269-272. A Magyar Politika később a konzervatívok lapja lett.
