Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Cieger András: A bizalmatlanság kora - Lónyay Menyhért a kormány élén I/61
LÓNYAY MENYHÉRT KORMÁNYA 91 tartósabbnak bizonyult, a lap egészen 1875-ös megszűnéséig kitartott a politikus mellett. Lónyay miniszterelnöksége idején a Reform nem fizetett bélyegilletéket a hasábjain megjelenő hirdetések után és minden bizonnyal további anyagi támogatásban is részesült (bukása után Lónyay saját vagyonából is áldozott a lapra).112 Mindezek mellett 1872 tavaszán Lónyay bíztatására híve br. Kemény Gábor is lapot alapított Korunk címmel, ám a miniszterelnök távozása után ez a lap hamarosan beszüntette működését. A német nyelvű Pester Lloyd ellensúlyozása érdekében Lónyay és a miniszterelnöki sajtóiroda vezetője, Halász Imre elhatározta, hogy az Erlanger bankcsoport bevonásával megvásárol egy kisebb német lapot. A választás a Pester Journalra, esett, amelyből kormányhoz hű lapot formáltak (1873-ban azonban a lap megjelenése már szünetelt).113 A sajtótámogatási rendszer anyagi fedezetének a biztosítására Lónyay a miniszterelnökök részére biztosított rendelkezési alap mellett egy új forrásbázist is akart teremteni. Bukása előtt nem sokkal arra kérte az uralkodó engedélyét, hogy a kormány érdekeit képviselő lapok hírlapi biztosítékait az udvartartási költségek egy tételéből fedezhessék: „Külön lapokat saját költségen fenntartani az ezzel járó tetemes költségek miatt a kormánynak épp oly kevéssé volt lehetséges, mint azokat teljes számban segélyezni... Meg kell tehát a minisztériumnak elégedni azzal, hogy különösen a kormány érdekében működő némely vidéki lapok fennállása az által biztosíttassék, hogy részükre a törvény értelmében leteendő biztosíték kellő elővigyázat mellett a kincstár birtokában létező közérdekű papírok letéteményezése által teljesíttessék... De mivel az állami zárszámadás tárgyalása alkalmával ezen papírok ily módoni, jóllehet csak ideiglenes használata könnyen kellemetlen vitatkozásokra adhatna alkalmat, bátorkodom Felséged legmélyebb tisztelettel kérni, hogy ezen papíroknak az udvartartási dotatióból művészi célokra legkegyelmesebben átengedett 294000 frtnyi alap tőkésített papírjaival ugyanezen összeg erejéig leendő kicserélését 1. k. jóváhagyni méltóztassék."11 4 Az uralkodó néhány nappal később jóváhagyta miniszterelnöke törvényességet súroló javaslatát. Lónyay feltehetően végső elkeseredésében szánta rá magát erre a megkésett lépésre. Utolsó döntései egyikével talán az volt a célja, hogy a vidéki kormánysajtó megteremtésével lazítson az őt övező egyre nagyobb elszigeteltségen, illetve hogy javítson a közvélemény előtt kormánya negatív megítélésén. A legjobban saját pártja közömbössége, illetve egyes esetekben nyílt támadásai keserítették el. Érthetetlen hátbatámadásként fogta fel a Pesti Napló cikkeit a Lévay-ügyről, valamint érzékenyen érintette br. Sennyey Pálnak a Ház nagy tetszését kiváltó beszéde is, amely 1872 októberében hangzott el a felirati vitában. Sennyey, aki a kormánypárt konzervatív csoportjához tartozott és Lónyay vetélytársaként tartották számon, felszólalásában elismerte, hogy a kormánypárt nevében is követtek el törvénytelenségeket a választásokon, valamint bírálta az ország 112 Kerkapoly Károly pénzügyminiszter átirata Szlávy József miniszterelnöknek, 1873. júl. 6. MOL. Κ 26. 1873-VÜI-1525. 73. es. 113 Lónyay sajtóval kapcsolatos terveiről: Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. Emlékezések a magyar állam kialakulásának újabb korszakából. Bp. 1911. 430-434. 114 Lónyay Menyhért miniszterelnök felterjesztése az uralkodóhoz, 1872. Nov. 29. MOL. Κ. 26. 1872-XI-2156. 56. es. A kormányzat sajtótámogatási rendszerének különféle eszközeiről bővebben: Révész, i. m. 102-140.
