Századok – 2001
KÖZLEMÉNYEK - Buza János: A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén IV/889
894 BUZA JÁNOS számtani átlaga 3,45 gramm, amely egybeesik a 3,3 grammos, illetve 3,6 grammos szélső értékek átlagával.3 5 Az áttekintett adatokból markáns körvonalú kép nehezen kerekedik ki, így csak óvatos hipotézisekre nyílik alkalom. Egyfelől feltételezhető, hogy a török dukátok között akadtak olyan példányok, amelyeknek főbb jellemzői megegyeztek a magyar aranyforintokéival, másfelől nagy a valószínűsége annak, hogy a magyar dukátok átlagos tömege (súlya) valamelyest meghaladta a török dukátokét. Visszatérve az 1544. évi pátensben megszabott árfolyamhoz azt láthatjuk, hogy a magyar dukát 14 schillingnyi kurzusával szemben a török dukát 13 schillingben megállapított árfolyama 7,15%-os értékcsökkentést jelentett. Ismert váltópénzre átszámítva a magyar dukát hivatalos árfolyama 105, a töröké pedig 97 1/2 krajcár volt. Ha most felidézzük azt, hogy a budai török hatóságok 6,25%-kal alacsonyabbra taksálták a magyar dukát árfolyamát a török dukáténál, akkor könnyűszerrel levonhatnánk a következtetést, hogy a szembenálló felek, nemcsak a harctereken ütköztek meg egymással, hanem a valutaárfolyamok megállapításával is küzdelembe bocsátkoztak. A pénzmozgással együttjáró kereskedelmi forgalom mellett az 1544. évi pátens kibocsátásának olyan katonai előzményei is voltak, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. 1543-ban a hadműveleti szempontból kihasználható hónapok zömét Magyarországon töltötte a szultáni derékhad. Júniusban vették be Valpót, július elején Siklóst, utána Pécset, augusztusban Esztergomot, majd Tatát Szeptember 3-án pedig a korábbi koronázó várost, Székesfehérvárt foglalták el a török csapatok, s csak a hónap végén kezdték meg hazavonulásukat.36 Nagy Szulejmán logisztikai szempontokra különösen ügyelő uralkodó hírében állt,3 7 ennek ellenére gondokat okozott seregének több havi ellátása, s bár a hiányt látva jelentős mennyiségű élelmiszer-ajándékot kapott,38 nyilván vásárlásokra is kényszerült. A rendszeresen fizetett zsold mellett a — rendkívüli buzdításként — katonák közé vetett pénz3 9 kisebb mértékben növelhette csupán a hadikiadásokat, ahhoz azonban nem férhet kétség, hogy 1543-ban az átlagosnál is több török dukát került forgalomba. Meghaladhatta-e Egyiptom felbontatlanul Budára kül-35 Növekvő sorrendben az alábbi tömeg(súly)adatokra van példa: 3,30, 3,40, 3,45, 3,50, 3,55, 3,60 ezek egyszerű számtani átlaga 3,4666 gramm lenne: Ibrahim Artuk - Cevriye Artuk: Istanbul Arkeoloji Müzeleri Teshirdeki Islami Sikkele Katalogu. Istanbul, 1974. II-. 504-524. 36 Sinkovics: op. cit. 228-229., ill. Magyarország történeti kronológiája. Főszerk. Benda Kálmán, szerk.: Péter Katalin - Somogyi Éva. Budapest, 1982. II. 376-377. 37 Gilles Weinstein·. Some Views on Provisioning in the Hungarian Campaigns of Suleyman the Magnificent. Osmanistische Studien zur Wirtschafts- und Sozialgeschichte. In memóriám Vanc Boskov. Hrsg. Hans Georg Majer. Wiesbaden, 1986. 177-185. (A tanulmány szövegének szíves átadásáért Dr. Fodor Pál docens úrnak tartozom köszönettel.) 38 Erdély tényleges ura, „Fráter György éléssel érkezik az Tiszántúl -ról a török császár táborába, egynehány ezer szekérrel, mert az terek élés miatt igen megfogyatkozott. " Vemncsics Antal összes munkái. Közli Szalay László. (Monumenta Hungáriáé Historica II. Scriptores) Pest, 1857. II. 86. 39 Esztergom ostromakor történt, hogy Rusztem pasa — a krónikás Szinán csausz (Dávid Géza szíves közlése nyomán Murádi) szavai szerint — néhány marok aranyat vévén elő, részint reájok, részint pedig az ágyúra szórta. Ekkor a hit harcosai közül annyian húzták, hogy többen már hiába futottak az ágyúhoz, nem fértek hozzá." Szinán csaus. Az 1543. évi hadjárat krónikája. Thúry József: Török történetírók II. Budapest, 1896. 304.
