Századok – 2001

KÖZLEMÉNYEK - Buza János: A magyar és a török dukát árfolyama a 16. század közepén IV/889

A MAGYAR ÉS A TÖRÖK DUKÁT ÁRFOLYAMA A 16. SZ. KÖZEPÉN 893 rint a magyar aranyforint mintegy 23 3/4 karát finomságú, s egy bécsi márkára 78 darab ment belőle. Ez utóbbiak nyomán a magyar aranyforint teljes tömege 3,60, tiszta tömege pedig 3,57 grammra lenne tehető.27

A körmöci kamara 1564/65. évi számadása2

8

szerint a magyar aranyforint finomsága ugyancsak 23 karát 9 grén (0,989583) volt. A jelentésről mit sem tudó kortárs — a göttingeni T. Friese, a numizmatika korai, de igényes művelője — szintén a magyar aranyforintot tartotta a legjobb veretnek, illetve a vele azonos minőségű spanyol aranyforintot is — miként az másutt is előfordult a jó pénzek esetében — magyar forintnak nevezte.29

A 16. század közepéig terjedő finomsági vizsgálatok szerint a legkiválóbb magyar dukátokat Zsigmond (23 5/6 karát), illetve I. Mátyás király (23 3/4 karát) verette utódaik pénzei — így I. Ferdinánd aranyai — sem mindig ( érték el a kívánt színvonalat.3

0 Az Oszmán Birodalom európai mintára vert aranypénzének minőségére és ι tömegére nézve 23 1/2 karátos finomság mellett 3,43 gramm31

tiszta tömegtől a 3,56 gramm teljes tömegig3

2

menően eltérő adatok állnak rendelkezésünkre. A 16. század kezdetétől a század közepéig 3,55 grammtól 3,38 grammig terjedő csökkenéssel is számol a pénztörténeti irodalom,3

3

de kedvezőbb mutatókra és kisebb I mértékű csökkenésre szintén van példa: 1526-ban 3,544 gramm, illetve 1566-ban 1 3,517 gramm.3

4

A Nagy Szulejmán uralkodása idején vert aranypénzek — numizmatikai szempontból besorolt típusait véve figyelembe — 51 változat súlyozott 27 „...betreffs der gulden mugen unsere gesanten anzaigen, das wir non dem slag und wert des Hungerischen guldin, deren LXXVIII auf die Wienner markh geen und halten fein XXII gradt Villi grn ungeverleich, wie die vonalter gemünzt werden und wir noch auf heutigen tah schlahen, nicht abstehen mugen,..." Carl Schalk: Der Wiener Münzverkehr im XVI. Jahrhundert. Numismatische Zeitschrift 13 (1881) 284. A bécsi márka tömegét 281,378 grammal számítva, vö.: Arnold Luschin von Ebengreuth·. Allgemeine Münzkunde und Geldgeschichte des Mittelalters und der neueren Zeit. Darmstadt, 1976. (reprint) 169. 28

Paulinyi Oszkár: A magyar aranymonopólium jövedelme a középkorban. Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. Budapest, 1937. 493. 29 „Der einfachten Hispanischen und Ungarischen, die man sonst Ungarische Guelden nennet, deren seyn zusammen 57. Sorten. Diese Ungerischen seyn da besten Goltes, von vier und zwanzigistem halben Caraten, darin allein der 48. thail zusatz von Silber oder Kupfer, seyn eins Eschen schwerer, als die Welschen, Italienischen und Venedischen Ducaten... Tilemann Friese: Müntz Spiegel, Das ist: Ein New und Wolaugeführter Bericht von der Müntz... Franckfurt a.M., 1592. 178. 30 Melchior Goldast: Catholicon rei monetariae... Frankfurt, 1620. Appendix 11. Bár a finomsági vizsgálatok eredményei mutatnak némi ingadozást, Ausztriában nemcsak a kortársak, hanem az utókor neves szakértői is arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a magyar dukát megőrizte jó minőségét, s a kereskedelmi forgalom révén éppen ezért vándorolt nagy mennyiségben külföldre. „Dafür verblieben die ungarischen Dukaten in ihrer alten Güter. Sie waren ja die eigentliche Whrungsmünze Ungarns seit eh und je. Auch sie wanderten den Gesetzen des Handels folgend massenhaft auer Landes." Günther Probszt: Österreichische Münz- und Geldgeschichte. Von den Anfngen bis 1918. Wien, Köln, Graz, 1983 (2) 410-411. 31 Enzyklopodie des Islam. Leiden, - Leipzig, 1927. Bd. II. 124., ill. Friedrich Frhr. v. Schrötter: Wörterbuch der Münzkunde. Berlin 1930. 23. 32 Anton C. Schaendlinger: Osmanisches Numismatik. Von den Anfngen des Osmanischen Reiches bis zu seiner Auflösung 1922. Braunschweig, o.J. (1973) 59. 33 Vuk Vinaver: Pregled istorije novca u jugoslavenskim zemljama. Beograd 1970. 49. 34 Sevket Pamuk: Money in the Ottoman Empire, 1326-1914. in: An Economic and Social History of the Ottoman Empire 1300-1914. Ed. Halil Inalcik - Donald Qautaert. Cambridge, 1994. 955-963., ill. Bogdan Murgescu: Circulatia monetara in tarile Romane in secolul al XVI-lea. Bucuresti, 1996. 97.