Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
836 TÓTH ISTVÁN GYÖRGY tisztét egyszerre betöltő Telegdy Jánosnál. A konventuális ferences rendnek volt egy elenyészett és romokban heverő kolostora Nyitrán, ennek újjáépítésére egyelőre csak ígéretet kaptak. Telegdy érsek azonban egy szép városi házat adott a misszionáriusoknak Nyitrán az „accademia" céljára. Az érsek az olasz ferencesek segítségével főiskolát, azaz nyilvános filozófiai és teológiai akadémiát alapított Nyitrán, amely azonban csak nagyon rövid időt élt meg. San Felice és Sonnino egy Velencében élő tudós ferencest, a könyveket is író Giuseppe da Capuát, már kimondottan azért hívtak Magyarországra, hogy a nyitrai akadémián tanítson.57 Az olasz konventuális ferencesek magyarországi missziójának egyik legfontosabb eredménye az általuk létesített nyitrai filozófiai és teológiai főiskola volt. Ugyanakkor ez a rendkívül magas szintű tanárokkal dicsekedhető, de tiszavirágéletű „accademia" mintegy a jelképe is lehet az olasz misszionáriusok nagy lelkesedéssel megkezdett, de hamar félbehagyott magyarországi vállalkozásainak. A nyitrai főiskola annak a féltékenységnek köszönhette a létrejöttét, amely a nyitrai püspököt és egyben kalocsai érseket, Telegdy Jánost szembeállította Pázmány Péter esztergomi érsekkel. Pázmány 1635-ben a saját rendje, a jezsuiták irányításával — egyelőre csak filozófiai és teológiai fakultással — Nagyszombaton egyetemet alapított, amely az utódaiban mind a mai napig működik. Pázmány bíboros nagy ellenlábasa, a magát érseki méltóságában Pázmány vulkánikus egyénisége, dinamikus egyházszervezése által mindig sértve érző Telegdy János azonban nagyon nehezen viselte el, hogy a konkurense egyetemet alapít. Ha Pázmánynak a jezsuitákra támaszkodva lett egyeteme, akkor ő, Telegdy, az olasz konventuális ferencesek segítségével fog főiskolát létesíteni, gondolta, és még ugyanabban az évben, 1635-ben Nyitrára hívta az olasz misszionáriusokat. Ez a „nyilvános akadémia" azonban csak pár hónapot ért meg, mert a működéséhez szinte minden szükséges feltétel hiányzott. Itt Nyitrán ismerkedett meg San Felice egy Erdélyben és Magyarországon egyaránt birtokos arisztokrata család sarjával, Csáky László gróffal, a későbbi országbíróval, aki pártfogásába vette az olasz szerzetest. Galántáról San Felice már arról számolt be, hogy a gróf óvta: Megfelelő kíséret nélkül sohasem jut be Erdélybe, ám egyben megígérte, hogy ő beviszi a misszionáriust a fejedelemség területére. Ehelyett azonban az ellenkező irányba indultak: Csáky, mint pápai várkapitány, szerette volna katolizálni a dunántúli reformátusok ezen erős bástyáját, ahol református kollégium is működött és a gróf becslése szerint mintegy hatezer „kálvinista" élt. Csáky ezekben az években a pálos rendet is letelepítette a városban, hogy így térítse a pápaikat a római hitre. Ugyanezért vitte Csáky László magával 1635 június közepén San Felicét Pápára, ahol az olasz szerzetes találkozott Simándi István választott erdélyi püspökkel, Csáky gróf egykori tanárával.58 Mivel Pápán „kálvinista" akadémia is van és itt tartják az „eretnekek" a zsinataikat is, nem kis feladat várja a hittérítőket ebben a városban, írta San Felice. A szerzetes négy hónapot Pápán, Csáky László udvarában töltött, főként a gróf házikáplánjának feladatait látva el, és a főúr társaságát asztali beszélgeté-57 APF SOCG Vol. 79. Fol. 191. 58 APF SOCG Vol. 77. Fol. 49. San Felice 1635. július 14-én azt írta, hogy „egy hónappal korábban" indult el Csákyval Nyitráról Pápára.
