Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Tóth István György: Galántáról Japánba. Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben IV/819
Tóth István György GALÁNTÁRÓL JAPÁNBA Olasz misszionáriusok a 17. századi Magyarországon és Erdélyben Egy kis arab hajó érkezett 1640. október 24-én az indiai portugál gyarmat, Goa kikötőjébe. A fedélzetén grúziai teatinus misszionáriusok mellett egy délitáliai ferences utazott, Francesco Antonio Frascella da San Felice. Bár egyszerű barátcsuhát viselt, több volt, mint közönséges misszionárius: pápai utasításra próbálta — mint hamar kiderült, hiába — titokban tartani a valódi rangját. Fra Francescot ugyanis VIII. Orbán pápa myrai püspöki titulussal Japán missziós főpásztorává nevezte ki, misszionáriustársának pedig az első indiai „bennszülött" katolikus hittérítőt, a bráhmán Matteo da Castrot, a leendő etiópiai apostoli vikáriust jelölte ki.1 San Felice mögött hosszú és nehéz, majdnem egy esztendős utazás állt. Előbb a szárazföldön, kereskedők karavánjaihoz csatlakozva Szírián, Babilónián, Perzsián át haladt, majd hajón érkezett Goába. Az itteni ferences kolostorban csak rövid ideig akart megpihenni, amíg tovább nem indul a missziója igazi célja, Japán felé. A szigetországba azonban már sohasem jutott el, mert a sógunok Japánja éppen ekkor két évszázadra elzárkózott a keresztény idegenek elől, az országba bemerészkedő misszionáriusokat pedig kegyetlenül lemészárolták. A protestáns — és ezért a katolikus missziók ellenségeinek számító — hollandok pedig szintén ugyanekkor, több szigetet elfoglalva, elzárták a Japánba vezető utat. A ferences miszszionárius így Goában maradt, kinevezték ugyan a kínai missziók vezetőjének, de a portugálok megakadályozták azt is, hogy eljusson Kínába.2 1 Bonaventura Morariu: II padre maestro Francesco Antonio Frascella OFMConv, arcivescovo di Mira e amministratore apostolico del Giappone (1653). Miscellanea Franciscana 50 (1950) 498-514. Achilles Meersman: A few notes concerning archbishop Francesco Antonio Frascella OFMConv in Goa (1640-1653). Miscellanea Franciscana 59 (1959) 346-351. Ρ H. Bernard-Maître: Vers un épiscopat japonais: un prélat errant, l'archevque de Myre. Bulletin de la Mission franco-japonaise (Tokyo) XI. 1941. 1-3. Théodore Ghesquière: Mathieu de Castro, premier vicaire apostolique aux Indes. Une création de la Propagande à ses débuts. Louvain 1937. 62-94. Nikola Kowalsky: Zur Entwicklungsgeschichte der apostolischen Vikars. Neue Zeitschrift für Missionswissenschaft. 1957. 271-286. Joseph Schütte: Die Wirksamkeit der Päpste fur Japan im ersten Jahrhundert der japanischen Kirchengeschichte (1549-1650). Archívum Históriáé Pontificiae 5 (1967) 175-262. 2 Ha San Feiice Goában fel akarta eleveníteni a magyarországi emlékeit, akkor akadhatott beszélgetőpartnere: Ugyanezen években Goában missziózott a magyar (horvát) jezsuita, Ráttkay Miklós is. Haza írt leveleit közreadta: Mate Krizman: Une poignéee de lettres en latin envoyées de Goa portugaise par le missionnaire croate Nikola Ratkay (1601-1662). (Histoire culturelle éloquente d'une réception). Evphrosyne (Lisboa) 27 (1999) 367-380. A család további két pap tagjára, György kanonokra és a mexikói jezsuita misszionárius Jánosra vö.: Bene Sándor: Egy kanonok három királysága. Ráttkay György horvát históriája. Bp. 2000. 8-17. és Ivan Rattkay: Izvjesca iz Tarahumare. Izvjesca iz Meksika misionara, putopisca i istrazivaca Ivana Rattkaya (1647-1683). Ed. Mijo Korade. Zagreb 1998. 1-17.
