Századok – 2001
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A vidéki posztóipar az északkeleti országrészen a 15-17. században IV/793
808 PACH ZSIGMOND PÁL Csapó (Czapo) András nevezetű, aki évente 4 vég szűrposztót adott be „taxában", azaz robotmegváltás gyanánt, meg négy szabó, akik köpönyeget meg nadrágot varrtak belőle, egyéb teendőik mellett.9 1 Hasonló gyakorlatot folytatott egy tehetős zempléni nemesúr, a Thököly-felkelés során az országos politikában is szerephez jutott Szirmay András,9 2 aki főként a hajdani Nagymihályi-birtokkomplexum egyes Zemplén- és Ung megyei darabjaiból kerekítette ki vagyonát, és gazdálkodásáról az 1680-as évektől fogva részletes számadást vezetett. Kitűnik ebből az is, hogy míg „conventiós szolgái" közül nagymihályi, pazdicsi és petróci udvarbíráját, tarnai vincellérjét, íródeákját, kulcsárját, szakácsát, lovászát meg kocsisát, egyebek mellett, „köntös" illette meg (amely nyilván középrendű posztóból készült), addig béreseinek, disznó-, tehén-és borjúpásztorainak meg juhászainak csak „szwrköntös" járt.9 3 Néha az utóbbiakat is vásárolta: darabonként 2-4 forintért, jóval olcsóbban, mint a posztóköntösöket; de cselédeinek ruházatára többnyire csak a „szűrön kívül" kellett pénzt kiadnia, mert „cseléd számára szűrposztót magunk juhai gyapjából szőttünk".94 Mesteremberei között pedig mindig volt néhány szabó is, akik „magam, gyermekeim, szolgáim és szolgálóim köntösét megvarrják; szőr [=szűr] posztó köntösseket is eők varrtak: azért nem kellett fizetni".9 5 Sőt nemegyszer maga jutott pénzbevételhez ezekből a termékekből. 1699-ben 3 darab „szűrcsapót" (=csapószűrt, szűrköpönyeget) adott el, darabonként 2 forint 40 dénárért, 10 szűrdolmányt, darabját 1 forint 60 dénárért, 5 szűrnadrágot 80 dénárjával. 1700-ban 4 csapószűrt, egyenként 2 forint 50 dénárért, 12 szűrdolmányt 2 forintjával, 3 darab „inasoknak [=gyermekeknek, fiataloknakl való" szűrdolmányt, darabját 1 forintért, 9 szűrnadrágot szintén 1 forintjával, 3 darab inasoknak valót, egyenként 50 dénáért;9 6 stb. Érdemes összehasonlítani ezeket a tényleges eladási árakat azokkal a limitált árakkal, amelyeket a felső-magyarországi vármegyék által egyenként vagy együttesen kiadott árszabályozási rendeletek írtak elő a csapók és szűrszabók készítményeire, tanúbizonyságaként azok rendszeres piaci forgalmának, a 17. század folyamán. Zemplén megye 1625. évi árszabása „egy cziapó szűrt eöreg [=felnőttl embernek valót" 1 forint 50 dénárban, „inasnak valót" 75 dénárban, „egy eöreg embernek való daróczot", posztószegélyű ujjal és gallérral, 1 forint 25 dénárban, inasnak valót 75 dénárban, „egy vég szűrt" (=szűrposztót) — amelyből négy vagy 91 OL U et C 41: 44. 92 Szirmay Endrének önéletrajza (1656-1706). Közli: Némethy Lajos. TT 1882. 401-418. (A címben jelzett 1706 csak a közlemény időhatára; Szirmay gazdasági feljegyzéseit 1713-ig folytatta: AZT X 56; az 1720-as évek elején halt meg.) 93 Szirmay András naplója. Közli Karsa Ferenc. In: AZT IV (1898) 283 (1697. évi bejegyzés). - Hasonlóan: AZT III (1897) 340 (1695); V (1899) 171-172 (1701), 331 (1702); VI (1900) 143 (1704); VIII (1902) 236 (1709); stb. 94 AZT III 339. (1695. évi bejegyzés). - Hasonlóan: AZT IV 80, 217, 244, 315, 348 (1696, 1697, 1698); V 107, 140 (1699, 1700). - Viszont: „Posztót ez idén nem csináltattam": VIII 274 (1710) 95 AZT IV 115 (1699. évi bejegyzés). - Szabó Mátyás „mind az egész cselédnek és szolgálóknak varrott köntössöket": AZT III 176 (1690). - Szabója Leszna községben „szűrszabó, aki szűcs is": IV 314 (1697). - „Szabó György és Szabó Palkó continua [= szüntelenül] varrtanak... Szabó Mátyás szűrből varrott": VIII 174 (1709). 96 AZT IV 151; V 16. - Hasonló mennyiséget, azonos áron adott el 1701-ben és 1702-ben is: AZT V 235; VI 17.
