Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - Pritz Pál: Pax Germanica. Német elképzelések Európa jövőjéről a második világháborúban (Ism.: Tilkovszky Lóránt) III/777
779 TÖRTÉNETI IRODALOM Pálnak aziránt, hogy még azok is, akiknek elgondolásai őszinteségében és jószándékában nincs ok kételkedni, belül maradnak a nemzetiszocialista rendszeren, s a feltétlenül német hegemónia alatti Európa gondolatán, akkor is, ha — éppen a nemzetiszocialista német hegemónia európai biztonsága érdekében — olyasmit javasolnak, hogy ne nyers erőszakon épüljön fel az Új Európa, hanem legyen olyan államszövetség, melynek tagjai többé-kevésbé megőrizhetik önállóságukat és részesedhetnek az európai nagytérgazdaság előnyeiből, vagy ha olyasmiről írnak, hogy ne kezeljenek népeket alsóbbrendűek gyanánt, mert szerintük — megfelelő bánásmód esetén — békés megelégedettséggel illeszkednének be a német égisz alatt szervezendő Új Európába. Jellemző módon egyetlen tervezet sem tesz olyan megjegyzést, hogy zsidóknak helyük lehetne az Új Európában. A mű nemcsak egyenként veti alapos vizsgálat alá ezeket a tervezeteket, hanem össze is hasonlítja egymással, megállapítva, melyek közülük az alaposabban kimunkáltak, a koncepciózusabbak - természetesen a maguk nemében. S ahol csak lehetővé tette azt Pritz Pál számára — túl a lexikonok esetleges és szűkszavú adatain — a korral és egyes szereplőivel, illetve az egész problematikával foglalkozó szakirodalom, nagyszerű képet adott a bemutatott és vizsgált tervezetek szerzőiről, pályafutásukról, a rendszerhez való viszonyulásuk alakulásáról. A leginkább figyelemre méltó ez Albrecht Haushofer esetében, akinek családi körülményei és kialakuló kapcsolatai megismeréséhez nagy segítséget adnak Hans-Adolf Jacobsennek az apjával, Kari Haushofer geopolitikus professzorral foglalkozó munkái. A másik nagy lehetőség annak hallatlanul érdekes bemutatására adódott, hogy ki volt Werner Best, aki szintén hozzájárult egy tervezetével a Pax Germanica jegyében az Új Európa elgondolásához. Őróla Ulrich Herbert írt biográfiát. Egy-két megjegyzést talán leginkább ahhoz tudok fűzni Pritz Pálnak ebben a széleskörű áttekintést adó, igen alapos és fontos művében, amivel így vagy úgy magam is foglalkoztam. így Albrecht Haushofer tervezetéhez, amelynek Magyarországot érintő vonatkozásaira annak idején fel is hívtam a figyelmet, de e Neulen által 1987-ben szövegszerűen is közölt tervezet egészének beható elemzését Pritz Pálnak köszönhetjük, akit nem utolsó sorban talán éppen Albrecht Haushofer tervezetének magyar vonatkozásai is indíthattak annak megállapítására, hogy a második világháború alatti Európa-tervektől még azok az országok sem várhattak sok jót, amelyek Németországgal baráti, majd szövetségesi, sőt fegyvertársi viszonyban voltak. Mint Pritz Pál utal is rá, ez az Albrecht Haushofer, aki Ribbentrop részére készítette tervezetét, később konfliktusba került a rendszerrel, s a berlin-moabiti börtön foglya lett. Mikor ott írt verseit, szonettjeit 1992-ben Budapesten magyar fordításban is kiadták, el-elboronghattam azon, hogy e szép költemények szerzője miként csatolta volna a német birodalomhoz Sopront, Kőszeget, Mosonmagyaróvárt, Szombathelyt, Körmendet, Szentgotthárdot, milyen határkorrekciókat tartott végrehajtandónak Szlovákia és Horvátország javára is, miként javasolta Kárpátalja átadását egy ukrán államnak, illetve hogyan vetette fel az erdélyi magyarság globális áttelepítését, hogy ne zavarják jelenlétükkel az ott teljességgel helyreállítandó korábbi román uralmat. A szerző, hogy megvilágítsa a müncheni családi kört és az ottani atmoszférát, amely Albrecht Haushoferre hatott, kiterjeszti figyelmét az apára, Kari Haushofer professzorra is, annál is inkább, mert az ő geopolitikai munkásságának nagy szerepet volt szokás tulajdonítani Hitler felfogásának kialakulásában. Ez legendának bizonyult, mint Pritz Pál is helyesen hangsúlyozza. Tagadhatatlan azonban, hogy Rudolf Hess nevű kedves tanítványa révén, aki Hitler mozgalmához csatlakozott, s végül is a Führer helyettese lett, oly hírben állt, hogy a náci vezető körökben igen befolyásos; ennek tulajdonítható az a Pritz által is említett körülmény, hogy Bleyer Jakab professzor, a magyarországi németség vezéralakja, 1933-ban Kari Haushofer közvetítését kérte, hogy kapcsolatba kerülhessen Hitlerrel, ám csak Hess-nél ért el kihallgatást. De a magyar politika is úgy épített Kari Haushoferre, mint a legfelsőbb körökig befolyásos emberre, akit ismételten meghívott geopolitikai előadás tartása címén Budapestre, hogy tárgyaljon vele, s próbálja megnyerni őt — s rajta keresztül a német nemzetiszocialista vezetést — a magyar revíziós politika szempontjából oly fontos kérdések támogatására, mint a német-magyar kisebbségi együttműködés előmozdítása a kisantant-államok Magyarországtól odacsatolt területein. A geográfus Teleki Pál — (a magyar revíziós propaganda tulajdonképpeni kormánybiztosa) — és a geopolitikus Kari Haushofer szakmai, tudományos kapcsolatai ilyen természetű politikai kapcsolatokra is kiterjedtek. A második világháború első éveiben miniszterelnöki tisztet betöltő, német részről és a magyar szélsőjobb felől „kétkulacsossággal" vádolt Teleki 1940-ben Haushoferrel való régi barátságára és együttműködésükre, és Haushofernek a németországi nemzetiszocialista vezetőkhöz, sőt magához a Führerhez való szoros viszonyára hivatkozva igyekezett kivédeni az őt ért efféle támadásokat.
