Századok – 2001
TÖRTÉNETI IRODALOM - "Magyarország; veled az Isten!" Brunszvik Teréz naplófeljegyzései 1848-1849 (Ism.: Mészáros István) III/775
775 TÖRTÉNETI IRODALOM járási jogú státusát elveszítő város, majd az 1970-es években részleges középfokú központtá minősített helység, végül az 1984-ben elnöki tanácsi határozat alapján kétszintű (helyi és megyei) igazgatás alá kerülő Kőszeg útkeresését követhetjük nyomon az utolsó tanácsülés napjáig. A tanulmány rendkívül informatív mind személyi, mind városfejlesztési szempontból. Tóth László, Kőszeg város jelenlegi jegyzőjének, Az önkormányzatiság újjáalakítása Kőszegen (1990-1998) című tanulmánya már a jelent idézi. A rendszerváltás első két önkormányzati ciklusát dolgozza fel a helyi önállóság, az általános helyi felelősség, a helyi demokrácia és Kőszeg mindenkori költségvetése, vagyona és beruházásai szempontjából. Jelzi az önkormányzat szervezetének és intézményeinek átalakításával járó nehézségeket. Táblázattal demonstrálja a korábbi tanácsrendeletek felülvizsgálatának menetét. Megállapítja, hogy 1996-ben lényegében lezárult a helyi rendeletalkotás időszaka. Külön szól a múltból örökölt intézményrendszer átalakításáról, a választott testületek, a szakbizottságok és a hivatalok együttműködéséről, valamint a helyi nyilvánosság fórumairól. Rámutat, hogy a város eredményes működtetése a jó gazdasági mutatók (költségvetés, mérlegadatok, helyi bevételek, önkormányzati vagyon, részvények), az eredményes vagyongazdálkodás (működtetés, privatizáció) és a beruházások (regionális vízmű, földgázvezeték kiépítése, Óház, Irottkő-Natúrpark) függvénye. Az említett adatokat első ízben tárja a szerző a nagyközönség elé. A tanulmányok — bár helyenként cezúrákat hagynak maguk után — és a beszédes illusztrációk egymást kiegészítve mutatják be a város történetét. Témaválasztásuk tudatosságának, a sorskérdésekkel szembenézni kész bátorságuknak és a feldolgozás megújuló szemléletmódjának köszönhetően egységes kiadványt alkotnak. Varga J. János „MAGYARORSZÁG, VELED AZ ISTEN!" BRUNSZVIK TERÉZ NAPLÓFELJEGYZÉSEI 1848-1849 Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta: Hornyák Mária Budapest, 1999. Argumentum Kiadó. 280 old. A magyar szabadságharc 150. évfordulójára jelentette meg Brunszvik Teréz grófnő naplójegyzeteinek 1848-ban és 1849-ben írt részét „Magyarország, Veled az Isten!" címmel a Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka Alapítvány, magyar fordításban. A korabeli magyar kisgyermeknevelés, leány- és nőnevelés e kiemelkedő alakja — aki 1775-1861 között hosszú életet élt meg — 1808-tól az 1850-es évek közepéig vezetett naplójegyzetei 61 terjedelmes füzetet töltenek meg, amelyeket a budapesti Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye őriz. Ebből 1938-ban Czeke Marianne eredeti nyelven nyomtatásban közreadta a kezdő 1808-1814 közötti évek anyagát, nyilván a folyamatos további közlésre számítva. Ez — sajnos — nem következett be. Brunszvik Teréz sűrűbb-ritkább időszakokban írta feljegyzéseit: hol naponta, hol hetenként egyszer-kétszer, hol pedig heteket, néha hónapokat kihagyva. Nem a vele történt napi események rendszeres írásbeli rögzítése volt elsődleges célja. írt ugyan bőségesen saját élete eseményeiről is éppen úgy, mint a külvilág történéseiről, de elsősorban az azok nyomán, illetve külső indíték nélkül támadó gondolatainak, meditációinak megörökítésére érzett belső késztetést. Feljegyzéseinek legnagyobb része német nyelvű, kisebb hányada angol és francia. Az első feljegyzés e kettős év anyagában 1848. január 5-én kelt, az utolsó 1849. december 20-án. A kötetnyi szövegből világosan kitűnik, hogy milyen volt ebben a mozgalmas időszakban az idős, 73-74 éves grófnő közérzete, hogyan látta magát, családját, népes rokonságát; mennyire volt tájékozott az arisztokraták és a társadalom más rétegei életében, az irodalom, a zene körében, a politikai hírek világában. Eszmélődő soraiban ekkor is mindig ott szerepel a nevelés fontosságáról vallott meggyőződése, de még gyakrabban felszínre tör a naplóban az az egyéni vallásos érzésvilág, amelyet maga alakított ki magának: eredeti katolikus hitét erősen „átprotestantizálva", egy — a Bibliára alapozott — sajátos istenhitté formálva. Ami a mai olvasót a másfél évszázados évforduló kapcsán különösen érdekli: vajon a napló írója hogyan vélekedett 1848-1849 legnagyobb eseményéről, a forradalomról és a szabadságharcról? Mennyire volt tájékozott az azt kiváltó politikai-társadalmi okokról, mennyire érezte-élte át annak eseményeit, mit gondolt annak céljairól, folyamatáról és kilátásairól? Hogyan fogadta annak bukását? A napló tanúsága szerint az öreg grófnő, aki élete előző évtizedeiben már igen sokat megtapasztalt az őt körülvevő világban, igen élénk, friss érdeklődéssel nézte az 1848/49-es eseményeket,
