Századok – 2001
JELEN IDŐBEN A MÚLTRÓL - Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszttal kapcsolatos nemzeti perekről – Áttekintés III/755
A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTTAL KAPCSOLATOS PEREKRŐL 759 való szoros együttműködés számára. A német megszállás alatt a gazdasági összehangolásért felelős tárca nélküli miniszter volt. Imrédyt 1945. november 23-án ítélték el, majd 1946. február 28-án végezték ki.1 4 A magyar zsidóság 1944. évi megsemmisítésével kapcsolatban a legnagyobb figyelem annak a három legfelsőbb szintű tisztségviselőnek a perére irányult, aki a Sztójay-kormányban az úgynevezett zsidókérdés kezeléséért volt felelős. Ezek Jaross Andor belügyminiszter és két államtitkára, Baky László és Endre László voltak. A „deportáló hármas", ahogy általában nevezték őket, 1945. december 18-án állt bíróság elé. Mire perük 1946. január 4-én befejeződött, Magyarország és az egész világ már értesült a végső megoldás tervezésének és megvalósításának hátborzongató részleteiről. A három háborús bűnöst a zsidók elpusztításáért viselt felelősségen kívül azzal is vádolták, hogy összeesküvést szőttek és együttműködtek az SS-szel, kárt okozva ezzel Magyarország nemzeti érdekeinek, 1946. január 2-án halálra ítélték őket; Bakyt és Endrét március 29-én felakasztották, Jarosst április 14-én golyó által végezték ki.1 5 Széles körű figyelmet keltett egy másik nagy per, Szálasi Ferenc, a náci jellegű Nyilaskeresztes Párt vezéréé, annak a kormánynak a vezetőjéé, amelyet német segítséggel alakítottak az 1944. október 15-i Horthy-ellenes puccsot követően. Öt és rendszerének számos vezető tagját a zsidók, főként a budapesti zsidók elleni bűncselekményekkel vádolták, valamint olyan politikai és katonai jellegű tevékenységekkel, amelyekkel hat hónapi uralmuk során lényegében romba döntötték Magyarországot.1 6 A vádirat egyik fő pontja az volt, hogy az SS-szel öszszepaktálva meggátolták a kormányzót, hogy kimentse Magyarországot a háborúból. A per során fény derült a különféle szélsőséges jobboldali nyilas mozgalmak és pártok kialakulásának, továbbá a Szálasi-korszakot jellemző terroruralomnak a részleteire is. A holokauszttal kapcsolatos utolsó jelentős magyar per Sztójay Döme, egykori berlini magyar követé volt, akit az ország német megszállása után neveztek ki miniszterelnöknek. Az ő hivatali ideje alatt likvidálták Magyarország zsidóságát (a budapesti zsidók kivételével). Sztójay legfőbb vádlott-társai az 1946. március 14-én kezdődött perben kormánya tagjai: Kunder Antal, Rátz Jenő, Reményi-Schneller Lajos és Szász Lajos voltak. Valamennyiüket azzal vádolták, hogy az ország érdekeit feláldozták a Harmadik Birodalommal való együttműködésük révén, és 14 A perről 1. Az Imrédy-per. A vád, a vallomások, az ítélet. Ábrahám Ferenc és Kussinszky Endre szerk. (Budapest, Híradó Könyvtár, 1945.), 127. L. még Karsai: ítél a nép, 72-119.; Imrédy Béla a vádlottak padján. Szerk.: Sipos Péter. Osiris Kiadó, Bp. 1999. 15 A per jegyzőkönyvének kommentárokkal és jegyzetekkel ellátott kiadását 1. Karsai László és Molnár Judit szerk.: Az Endre-Baky-Jaross-per (Budapest, Cserépfalvi, 1994.), 650. L. még Karsai: ítél a nép, 185-215. A magyar zsidóság holokausztjában betöltött szerepüknek részleteit 1. Braham: Politics, több helyütt. 16 A Szálasi-per 1946. február 5-én kezdődött. Szálasit kormányának több tagjával együtt — köztük Beregfy Károlyt, Csia Sándort, Gera Józsefet, Kemény Gábort, Szőllősi Jenőt és Vajna Gábort — március l-jén bűnösnek találták és halálra ítélték. Valamennyiüket e hónap folyamán később végezték ki. Szálasi kormányának két tagját, Budinszky Lászlót és gróf Pálffy Fidélt 1945 decemberében állították bíróság elé, majd 1946. március elején végezték ki. Néhány részletet illetően 1. Karsai Elek és Karsai László szerk.: A Szálasi-per (Budapest, Reform, 1988.), 766. A magyarországi Szálasi-korszak részleteit 1. Braham: Politics.
