Századok – 2001
JELEN IDŐBEN A MÚLTRÓL - Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszttal kapcsolatos nemzeti perekről – Áttekintés III/755
760 RANDOLPH L. BRAHAM március 22-én bűnösnek mondták ki őket. Kundert életfogytiglani börtönre, a többieket halálra ítélték, és hamarosan ki is végezték őket.17 Ε többvádlottas perekkel párhuzamosan a népbíróságok elé állítottak több olyan személyt is, akiknek jelentős szerepük volt a magyar zsidóság megsemmisítésében. Közöttük volt Ferenczy László alezredes, a gettósítási és deportációs parancsnokként eljáró csendőrtiszt, továbbá Hain Péter és Koltay László, az állambiztonsági rendőrség vezetői. Mindhármat bűnösnek ítélték, és 1946 kora tavaszán kivégezték őket. Pereiket azoknak a viszonylag nagyszámú tisztségviselőnek a perei követték, akik „másodlagos" szerepet vittek Magyarország politikai életében a náci korszakban.18 Akárcsak több más országban, a háborút követő közvetlen időszakban a magyar hatóságok is latolgatták, ne emeljenek-e vádat a budapesti Zsidótanács és a cionisták vezette Segélyező- és Mentőbizottság legfelsőbb vezetői ellen „az ellenséggel való együttműködés" miatt. A Magyar Államrendőrség politikai rendészeti osztálya gőzerővel dolgozott a háborús bűnösök pereinek előkészítésén, s valóban összegyűjtött számos tanúvallomást és egyéb bizonyítékot e célból 1945- I 1946-ban.19 1 Hasonló tervet fontolgattak Erdélyben, ahol nagyon elkeseredett hangulat uralkodott, legfőképpen Kolozsvárott a háború alatti helyi zsidó vezetőkkel szemben. Végül azonban csak a budapesti Zsidótanács egyetlen vezetőjét állították { bíróság elé. Több tanácsbeli társa állította, hogy a magyar nácik szolgálatában állott, ezért a szigetvári Berend Béla rabbit egy budapesti népbíróság 1946-ban j tízévi börtönbüntetésre ítélte. Egy évvel később azonban a NOT megváltoztatta | az alsóbb fokú bíróság ítéletét, és Berend rabbinak megengedték, hogy az Egyesült Államokba távozzék.20 A budapesti Zsidótanács három ügyvéd tagját — Boda Ernőt, Pető Ernőt és Wilhelm Károlyt — tevékenységükért a budapesti ügyvédi kamara tanácsa vonta felelősségre, de végül feloldotta őket a vád alól.21 A hagyományos és a cionista magyarországi vezetők ellentmondásos szerepére a háború alatt általában és kiváltképpen a német megszállás alatt az 1953-1955-ös Grünwald-Kasztner izraeli per során világítottak rá (1. a továbbiakban). A magyar népbíróságok több éven át folytatták munkájukat, s egyre kevesebb és jelentéktelenebb üggyel foglalkoztak. 1948. március 1-jéig 39 514 személy ellen indítottak bűnvádi eljárást, és 31 472 ügyet zártak le. Ezek közül 5954-ben elejtették a vádat, 9245 pedig „nem bűnös" ítélettel zárult. A 16 273 ítélet közül 8041 egy évnél rövidebb büntetésre szólt, 6110 esetben pedig egy és öt év közötti büntetést szabtak ki. Mindössze 41 személyt ítéltek életfogytiglani fegyházra. Az egész országban 322 személyt ítéltek halálra, de csupán 146 ítéletet hajtottak 17 A per néhány részletét 1. Karsai: ítél a nép, 140-184. A Sztójay-korszak idején foganatosított zsidóellenes rendszabályok részleteit 1. Braham: Politics. 18 Uo., 1321-1322. 19 L. például Szántó Lászlóné sz. Kertész Gabriella 1946. július 19-i, Joel Brandot és Kasztner Rezsőt vádló nyilatkozatát. Ez, valamint több más hasonló tanúvallomás megtalálható Berend Béla rabbi, a Budapesti Zsidótanács tagja perével kapcsolatos NB.2600/1946. sz. percsomóban. L. „RG-52 Randolph Braham Collection" a washingtoni U.S. Holocaust Memorial Museum irattárában. 20 Ε vitatott ügy és utóélete részleteit 1. Braham: Politics, 480-489. 21 Uo., 905.
